.

Gyíkemberek, reptiliánok




Sokféle regékbe illő elképzelés létezik a homo szapiensz megjelenésénél a füldönkívüliek szerepéről, és hatásukról a későbbi generációkra. Ezen témák sokfelé reakciót váltanak ki az emberekből, de ismeretük ma már legalább annyira hozzátartoznak az általános műveltséghez, mint a villámokat kezében tartó Zeusz főisten a görög mondavilághoz.

Az utóbbi 10-20 évben egyre többet hallani ezen ősi legendák modern korba átnyúló hatésairól,  a jelenlegi humanoid reptiliánokról, az alakváltó gyíkemberekről. Erről a témáról a kultúra ismertetői valamiért nem beszélnek, így sokan még azt sem tudják miről is van szó. Honnan erednek ezek a legendák,  milyen tevékenységet tulajdonítanak a humanoid reptiliánoknak.

Az alábbi cikk ezt a hiányt igyekszik pótolni.
 

Alakváltó gyíkemberek

A poszt szerzője: Tiboru

Gyakorló konteósként (konspirációs teóriák terjesztője) – miután egyik-másik különös történet vagy esemény lehetséges hátteréről kifejtettem véleményem – gyakran megkaptam a magukat jópofának tartó szkeptikusoktól, hogy „na és hol maradnak a magyarázatok közül a gyíkemberek?”, majd hamiskásan csippentettek a szemükkel. A gyíkemberes beszólást ugyanis sokan olyan aduásznak tekintik, amely minden vitában überel minden ellenérvet, s amely nyilvánvalóan arra irányul, hogy hiteltelenítsen minden, az alternatív magyarázatok kifejtésére irányuló konteós próbálkozást.

Hogy végre-valahára tiszta, lehetőleg fluoridmentes vizet öntsünk a pohárba, összeszedtem pár dolgot a gyíkember-elméletről, amely főként az angolszász világban tenyészik ugyan (2013-as adatok szerint az amerikai szavazók 4%-a hisz benne), de idehaza is vannak szurkolói. Arról nem is beszélve, hogy valljuk be: gyíkemberes poszt nélkül egyetlen konteóblog szerzője sem tudna tiszta lelkiismerettel az olvasók (remélhetően kör alakú pupillájú) szemébe nézni. Következzék hát egy kifejezetten látókör-tágítási szándékkal született írás, amihez jó szórakozást kívánok. Ahogy mostanában mondani szokás: ha ma csak egy gyíkemberes posztot olvasol el, ez legyen az!

 

Ahhoz, hogy egy viszonylag objektív képet alkossunk magunkban erről az első blikkre talán sokak számára meghökkentő, esetleg nevetséges teóriacsoportól, elég messzire kell visszanyúlnunk az időben. No nem a dinoszauruszokig (egyelőre legalábbis nem), noha számos néprajzkutató tartja elgondolkoztatónak az emberiség kultúrtörténetében, mitológiájában rendre felbukkanó sárkányokat, amelyeket egyes merészebb gondolkodók a kollektív emlékezet számlájára írnak. Bizony, még akkor is, ha az utolsó dinók és az első emberek között alsó hangon is 65 millió évnyi szakadék húzódik (legalábbis a mainstream tudomány szerint).

Mellesleg én is láttam a középkorra datálható dinó-ábrázolást, amiről itt emlékeztem meg.

1.) A sumér (sumer?) gyökerek

Az X bolygóról szóló poszt olvasóinak bizonyára nem lesz ismeretlen Zaharija Szitcsin (Захария Ситчин, esetleg Zecharia Sitchin, vagy Zaxariya Sitçin) neve. Ha most, ebben a döglesztő kánikulában nem lenne kedvetek visszakattintani (amit azért nem tanácsolok), gyorsan összefoglalom azt, amit róla tudni érdemes: egy azeri-orosz-zsidó gyökerekkel rendelkező amerikai íróról és könyvkiadóról van szó, aki a sumér agyagtáblák hosszas tanulmányozása során felállított egy nagyon pofás elméletet az emberi faj kialakulásáról. Zaharija kolléga teóriája (röviden) azt állítja, hogy a ma ismert emberség gyakorlatilag egy hosszas kísérletezés eredménye, s a kísérletekért egy földönkívüli faj képviselői, az anunnakik (más verzióban: annunakik) felelősek, akik nagyjából úgy félmillió évvel ezelőtt (vagyis a pleisztocén közepén) érkeztek a Földre egy óriási, intergalaktikus anyahajón (bizonyos elméletek szerint ez lehetett a Nibiru).

Nem megyek bele részletesen a levezetésbe, nem ismertetem a teória alapjául szolgáló sumér, akkád vagy babilóniai mítoszok és legendák állításait (ezek egy kis guglizással magyarul is hozzáférhetők a neten), sem Szitcsin aprólékos következtetéseit nem fogom elismételni, csak annyit mondok, hogy a hátramaradt szobrok és domborművek tanúsága szerint az anunnakik (legalábbis külsőleg) eléggé… hogy is mondjam… eléggé hüllőszerűek voltak, legalábbis meglehetősen gyíkfejük volt szegényeknek.

2.) Gyíkemberek a kultúrtörténetben

Hüllőszerű fizikai tulajdonságokkal felvértezett emberekről nem csak a mezopotámiai mítoszok számolnak be. A kínaiak négyezer éve egyfolytában a sárkánykirályok és -istenek bűvöletében élnek, az aztékoknak és a majáknak is volt kígyóistenük (Tlalok, illetve Kukulkán), de ne menjünk ilyen messze: Európából most csak a görög Ekhidnát, a Gorgókat vagy Szküllát említjük, s az arab hitvilág több olyan dzsinnt ismer, akik váltogatták alakjukat az emberi és a hüllőkülső között.

És hogy ne csak legendákkal foglalkozzunk: egy kanadai paleontológus, Dale Russel harminc évvel ezelőtt nem kis hullámokat gerjesztett a „smartasaurus” (vagyis okos gyík) elméletével, aminek az a lényege, hogy természettudományos alapon nem zárható ki egy olyan dinoszaurusz-faj kifejlődése, melynek intellektuális képességei megközelíthették (volna) a humanoidokét. Vagy ott van a sokak által ismert és tisztelt Carl Sagan, aki „Az Éden sárkányai” című művében levezeti, hogy ha a 65 millió évvel ezelőtti (és a mai napig ismeretlen okokkal bíró) Nagy Kihalás nem következik be, a dinók Saurornithoides neméből lazán kifejlődhetett volna egy olyan gyíkfaj, melynek utódai most vígan uralhatnák a bolygót. Hasonló véleményt képvisel Harry Jerison amerikai pszichológus és még sokan mások.

Látjuk tehát, hogy a hüllők és az emberek közötti párhuzamok távolról sem olyan meredekek, mint az első látásra tűnhet.

3.) David Icke

Ha azt mondom: gyíkember-elmélet, azt is mondom, hogy David Vaughan Icke. Aki nem hallott volna a humanoid reptiliánok (angolul reptilian humanoids vagy humanoid reptilians, esetleg lizzard people) pápájáról, az jól figyeljen. A többiek addig szotyolázhatnak egyet, vagy zuhanyozzanak le hideg vízzel. Én biztosan ez utóbbit választanám.

David (akinek családneve simán ájk-nak ejtendő) jelenleg 62 éves, és ha jól számolom, eddigi élete felét áldozta a nevével immáron elválaszthatatlanul összekapcsolódó elmélet oltárán, pedig ifjúkorában semmi sem utalt arra, hogy sorsa ilyen hajtűkanyart vesz majd. Focibolondként nőtt fel Angliában, harmad- és negyedosztályú csapatokban játszott kapusként, majd egy krónikus ízületi gyulladás gerincre vágta sportkarrierjét. Na és mit csinál ilyenkor egy írástudó brit labdarúgó? Nem, nem találtátok el: nem politikus, hanem újságíró lesz, méghozzá a BBC-nél sportkommentátor. Először csak a regionális stúdiókból jelentkezik, de 1981-től már a központi csatorna, a BBC1 fő sportműsorának, a Grandstand-nek lesz az állandó munkatársa.

A nagypolitikával is nagyjából ekkor kezd el kacérkodni: a nem túl széles brit palettán először a liberális demokraták, majd a környezetvédők állnak hozzá a legközelebb, s az 1985-ben megalakuló Brit Zöld Pártban kezd el nyüzsögni. Mivel a pártosztódás nem kisgazdás (és nem is szocialista) sajátosság, a brit zöldek 1990-ben (területi határok mentén) háromfelé szakadnak, s David barátunk az angliai-walesi utódpárt egyik vezetője lesz. Olyan politikusi és debattőri kvalitásokat mutat fel, melyek arra késztették az elemzőket, hogy „a zöldek Tony Blair-je”-ként hivatkozzanak rá.
Ez a jelző a későbbi brit miniszterelnöknek nem kis fejfájást okozott, de ez legyen az ő baja.

Aztán – ahogy mondani szokás – valami eltört benne (vagy nő került a képbe). Kuruzslókhoz kezd járni (az idült ízületi gyulladások nagyon fájdalmasak bírnak ám lenni), egyre jobban belemerül a New Age-féle dolgokba, mígnem 1991 elején, egy perui utazása során (egy ősi temetkezési hely közelében) látomása támad, amit ő úgy fogalmaz meg, hogy egy láthatatlan erő hirtelen aktiválta valamennyi csakráját. Én azt mondom, ne feszegessük, hogy mi is történt valójában, elégedjünk meg az eredménnyel: David hazatér, bőszen jegyzeteket készít, majd egy hónappal később lemond minden politikai beosztásáról, s minden idejét spirituális újjászületésnek szenteli.

Csak most kapcsolok, hogy a poszt nem Davidről szól, úgyhogy gyorsítunk egy kicsit.

1994 és 2001 között négy könyvet ír (majd még vagy tucatnyit), amelyek elég nehezen kategorizálhatók: van bennük transzcendentális eszmefuttatás, valós történelmi események újszerű értelmezése, a formálódni látszó Új Világrend elleni szenvedélyes felszólalás, a globalizáció elutasítása, a szabad szellem iránti elkötelezettség, mindenféle diktatúra, zsarnokság és önkényuralom határozott elvetése, satöbbi. Mindezek ellenére (talán nem meglepő módon) a legnagyobb hatást a könyveken végigvonuló fő gondolat váltotta ki. S ez a fő gondolat a következőkben foglalható össze:

Bolygónkat (s ezen belül az emberiséget) évezredek óta egy titokzatos, hüllőszerű, alakváltásra is képes lényekből álló zárt és rosszindulatú csoport uralja (összefoglaló nevükön a Babylonian Brotherhood, vagyis a Babiloni Testvériség), melynek egyedei (természetesen emberi alakot öltve) évezredek óta ott vannak civilizációnk politikai, gazdasági és katonai elitjének testében, az ókori sumér királyoktól kezdve az egyiptomi fáraókon és a középkori királyokon át Barack Obamáig és Vlagyimir Putyinig (hogy hazai példát most ne is említsek). A gyíkemberek (már amikor nem öltenek emberalakot) föld alatti alagutakban és barlangokban élnek (lásd még az „üreges Föld” elméletét).

David nem szívbajos: felsorolja azokat a csoportokat is, amelyeket a gyíkemberek hoztak létre és ellenőriznek a mai napig: az Illuminátus Testvériség, a szabadkőművesek, a CFR, a templomos lovagok, a Bilderberg-csoport
A hüllőszerű humanoidok végső célja természetesen az Új Világrend, az emberiség totális ellenőrzése, testi, szellemi és intellektuális uniformizálása. Mindezt változatos erőkkel, eszközökkel és módszerekkel kívánják elérni: háborúk, járványok és gazdasági válságok mesterséges előidézésével, az emberek számára hozzáférhető ismeretek korlátozásával, genetikailag módosított növényekből és állatokból készített élelmiszerek terjesztésével, a bulvármédia segítségével történő módszeres agymosással – hogy csak a legismertebbeket hozzam szóba.

Még mielőtt bárki is gúnyosan elhúzná a száját, s nyomdafestéket nem tűrő szavakat kezdene mormolni, emlékeztetem, hogy Icke elmélet-komplexumát per pillanat úgy ötmillió rajongó tekinti szentírásnak világszerte, könyveit sokszázezer példányban veszik, előadásain (amelyeknél hosszabbakat csak Fidel Castro produkált fénykorában) ezrek és ezrek vesznek részt (de stadionokat is meg tud tölteni, ha akar), a vele készített interjúkat tízmilliók nézik, hallgatják és olvassák Vlagyivosztoktól Berlinen és Fokvároson át Los Angeles-ig. És nem mellesleg: különféle szociológiai és pszichológiai kutatások szerint ő a legbefolyásosabb összeesküvéselmélet-hangoztató a világon, akit egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Bármi is legyen a véleményünk róla, David Icke csattanós választ adott azokra a kérdésekre, amelyek azt feszegetik, hogy meg lehet-e élni konteózásból. (Ugyanis a szerző egy régebbi cikkében azt írta konteó elméletek terjesztéséből nem lehet megélni. /szerk. megj.)

4.) Néhány érdekesség

A gyíkemberek történelmének és viselkedésének tanulmányozása során David és követői – mindannyiunk örömére – számos kuriózumot feltérképeztek. Ezek közül (mintegy kóstolóként) összegyűjtöttem egy párat.

a.) A gyíkemberek a Földtől mintegy 300 fényévnyi távolságra elhelyezkedő Alfa Draconis kettős csillagról származnak, melynek másik neve (a Thuban) az arab thu-ban (kígyó) szóból ered;

b.) Genetikailag nincs ám akkora különbség köztünk és köztük: a két faj egyedei például párosodni is képesek egymással. Az egyik első gyíkember-humán keverék valószínűsíthetően maga Ádám volt.

c.) A gyíkemberek valódi méretei általában meghaladják az emberekét: 3,2-3,5 méter magasak, testi erejük ennek megfelelően a két- vagy háromszorosa egy emberi lényének;

d.) Mindegyik monoteista világvallást (a zsidót, a kereszténységet és az iszlámot) az anunnakik hozták létre, hogy ily módon is megosszák az emberiséget, gyűlöletet, ellenségeskedést és egymás kiirtására való állandó törekvést generálva;

e.) A Hold valójában az anunnakik (azaz a gyíkemberek) anyahajója és bázisa, ahol (ahonnan) egy dimenzióközi átjáró is nyílik, amely időgépként is funkcionál;

f.) Az eredeti gyíkemberek (tehát nem a keverékek) legfinomabb csemegéje az emberi vér, mert abban olyan nyomelemek vannak, amelyeket más forrásból csak nagyon körülményesen tudnának pótolni. Persze arra nagyon vigyáznak, hogy (ha nem muszáj) ezzel ne okozzák a megcsapolt ember halálát.

g.) A legnagyobb földi bázisuk valahol Skócia altalajában található, ahol egy jól őrzött királyi birtok (a legsanszosabb a Balmoral kastély körüli terület) sziklái között lehetne rábukkanni a bejáratra – már ha azt nem őriznék II. Erzsébet legelitebb katonái.

h.) A hüllőemberek uralkodási stratégiája talán ismerős lehet azoknak, akik olvasták a Chomsky-posztot. David az alábbiakban fogalmazza meg az alaptételt:

You want to introduce something you know the people won’t like… So you first create a PROBLEM, a rising crime rate, more violence, a terrorist bomb… You make sure someone else is blamed for this problem… So you create a “patsy,” as they call them in America, a Timothy McVeigh or a Lee Harvey Oswald… This brings us to stage two, the REACTION from the people – “This can’t go on; what are THEY going to do about it?” … This allows THEM to then openly offer the SOLUTION to the problems they have created…

Vagyis magyarul:

Be akarsz vezetni valamit, amiről tudod, hogy az embereknek nem fog tetszeni… Az első teendőd egy PROBLÉMA keletkeztetése: növekvő bűnözés, több erőszak, egy terrorista bomba… Gondoskodsz arról, hogy valaki elvigye a balhét, úgyhogy létrehozol egy bűnbakot, egy Timothy McVeigh-t vagy egy Lee Harvey Oswaldot, vagy egy Osama Bin Ladent… Ezzel elérkezel a második lépcsőfokhoz, az emberek REAKCIÓJÁHOZ: „Ez nem mehet így tovább, vajon ŐK mit fognak tenni ellene?”… Ezt hallva ŐK nyíltan egy MEGOLDÁST fognak javasolni azokra a problémákra, amelyeket ők maguk okoztak…

Ugye, milyen pofonegyszerű, ugyanakkor mennyire ismerős…

i.) A gyíkemberek legkedveltebb fű- és serkentőszere az úgynevezett monoatomikus arany (?). David rengeteg szakemberrel beszélt, akik kivétel nélkül (!) megerősítették, hogy ennek az anyagnak a fogyasztása olyan elképesztő (pozitív) hormonális és intellektuális változásokat produkál, amikről az átlagos

halandóknak fogalmuk sincs. A monoatomikus aranyról annyit lehet tudni (magától Davidtől), hogy fehér por formájában nyilvánul meg, kétdimenziós atomi struktúrája van (szemben a normál arany háromdimenziós valóságával), és tényleg versenytárs nélküli roborálóanyag, amelynek a hüllőemberek az alakváltoztatási képességüket is köszönhetik.

j.) A hüllő-testvériség által átszőtt emberiség legmagasabb lépcsőfokán az úgynevezett Vörösruhások állnak. Ők azok, akik teljesen híján vannak a lelkiismeretnek és a szabad akaratnak, hiszen ők a „hüllőszoftver” hordozói: szemrebbenés és hezitálás nélkül végrehajtják a kapott utasításokat, nincsenek erkölcsi aggályaik, s teljes személyiségük alávetette magát a gyíkemberek akaratának. Ők a totális kollaboránsok, akik különféle előnyökért kilóra eladták magukat.

A következő, alacsonyabb szint (már úgy értem, hogy a gyíkemberek szempontjából alacsonyabb) az úgynevezett nyáj. Ezt azok az embertársaink alkotják, akik mindent elhisznek, amit a Vörösruhások mondanak nekik, s nem kérdőjelezik meg a fentről jövő utasításokat. A nyáj a legnépesebb embercsoport, s ők alkotják a gyíkemberek legfontosabb szellemi energiaforrását, hiszen az ő agyuk által generált „mikrohullámokkal” táplálkoznak. A nyáj egyedei csak ismételni tudnak. Megismétlik, amit a híradókban hallottak, megismétlik, amit a politikusok mondanak, s megismétlik, amit a hivatalos források állítanak. A nyáj tagja sohasem tesz fel kérdéseket, nem kételkedik, nem akadékoskodik, s fenntartások nélkül hisz a politikai és kereskedelmi hirdetéseknek.

A harmadik szint pedig a kételkedők (én azt mondanám: nagyjából a konteósok). Ők átlátnak a szitán, nem lehet átverni őket másodosztályú trükkökkel. Ezt az alcsoportot (amely létszámát tekintve sajnos a legkisebb) gyakran futóbolondnak bélyegzik, akik veszélyesek lehetnek a társadalomra. A Vörösruhások éberen őrködnek, nehogy a kételkedők (vagy akár a nyáj dezertőr tagjai) „felhígítsák” a gyíkemberek vérvonalát, mert a kérdések feltevése, az öntudatra ébredés komoly veszélyekkel járhat rájuk nézve.

k.) Hüllőszerű humanoidokat alkalmanként olyanok is szoktak látni, akik nem ismerik személyesen David Icke-ot. Az észlelések összegyűjése, értékelése és tudományos elemzése alapján úgy tűnik, legalább három alfajuk van, a klasszikus (mondhatni mezei) gyíkemberektől kezdve a szárnyas, draco-nak nevezett modellig, akik (a jelek szerint) a reptoidok arisztokráciáját képezik. Úgy tűnik, valamikor a messzi múltban a DNS-ükbe bekavarhatott egy alacsony (másfél méter magas), szürke altípus is, mert ilyen verziókkal is találkoztak már a vétlen alanyok.

5.) Az árják

Ahogy telt-múlt az idő, Icke mester egyre több információ birtokába került – hogy honnan, az maradjon az ő titka. A 2001-ben megjelent Children of the Matrix (A Mátrix gyermekei) című könyvében egy olyan új húrt pendített meg, amivel magára haragította az antiszemitizmus elleni globális harcot a zászlajára tűző Anti-Defamation League-et (Rágalmazás Ellenes Liga) – és ezzel erősen alulértékeltük az amerikai szervezet reakcióját, pedig azt, hogy a szerző zsidóellenes lenne, tényleg nem lehet mondani.

Mi is történt.

Nos, David egy valóban forradalmi hírrel lepte meg sokmilliós fan-klubját. Az általa felvázolt eseménysorozat szerint valamikor nagyon-nagyon régen régi ismerőseink, a gyíkemberek találkoztak egy másik, ugyancsak földönkívüli fajjal (akiket az egyszerűség kedvéért csak nordic-nak, azaz északinak nevez). Hogy melyik fél volt a kezdeményező, az a múlt diszkrét homályába vész, de a lényeg, hogy a gyíkemberek bizony elháltak jó pár éjszakát az északiakkal (akik nem túl meglepő módon kék-, illetve kékeszöld szeműek és szőke hajúak voltak). A frigyekből egy új alfaj született, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy a máskülönben rabszolgának szánt emberiség egyfajta elitje legyen, s egyúttal a gyíkgazdák és a plebsz között ellássák egy átmeneti kaszt szerepét. Ők lettek az árják (Aryans).

Az így létrehozott rend mindkét szülői ágtól örökölt egy csomó mindent: a gyíkemberektől (vagyis azoktól, akiket akkoriban még anunnakiknak neveztek) a hidegvért (szó szerint és átvitt értelemben is), az uralkodnivágyást, a szigorú hierarchia s a külsőségek, valamint a különféle ceremóniák iránti olthatatlan vágyat, az északiaktól pedig a szőke hajat és testszőrzetet, a kék szemeket, a hosszúkás fejformát, továbbá a savanyúkáposztás csülök és a szűretlen sör feltétel nélküli szeretetét.

Oké, a savanyúkáposztás-csülkös-sörös részt már csak én tettem hozzá. De tényleg csak azt, a többi valódi David Icke-gondolat!

Na, ez az árjás forgatókönyv verte ki az ADL biztosítékait, mert szerintük David ezzel a szélsőjobberek alá adta a lovat, akik így még egy tromfot kaptak az árja felsőbbrendűséget bizonygató érveik sorába. Pedig megismétlem: Icke mester nem antiszemita, s elutasítja a fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőségesek ideológiáját. Egyszer egy ilyen észak-amerikai radikális csoport meghívta eszmecserére, mert ez az árjás dolog nagyon bejött nekik. David meghallgatta őket, majd ezt mondta: Uraim, bevallom, nem tudom, melyik verzió lenne rosszabb az emberiségnek: ha a gyíkemberek által megálmodott világ jönne el, vagy az önöké.

6.) A Windsor-ház

David brit alattvaló, ő is emberből van (noha vannak, akik ez utóbbit megkérdőjelezik), tehát nem tud és nem is akar elvonatkoztatni személyes érzéseitől. Noha a Rotschildok és a Rockefellerek sem kifejezetten örvendenek szimpátiájának (talán mondanom sem kell, hogy mindkét említett társaság ereiben hüllővér csörgedezik, akárcsak az amerikai Bush családéban), a Mester megkülönböztetett figyelmét (és rosszallását) mégiscsak a brit királyi család vívta ki.

Icke – ellentmondást nem tűrő határozottsággal – a teljes Windsor-házat egyértelműen hardcore gyíkembernek tekinti, a megboldogult, 102 éves korában 2002-ben elhunyt anyakirálynétól kezdve Károly hercegen keresztül az uralkodóig, II. Erzsébetig és ennek férjéig, Fülöpig. Davidet és rajongóit nem lehet átverni: többen látták már Őfelségét, amint nyilvános rendezvényeken egy kicsit elbambult, s amikor nem figyelt oda, szemgolyója előtt hirtelen egy furcsa membrán, egyfajta hályogos, opálos, félig áttetsző második szemhéj futott át, akárcsak a hüllőknél.

David tényleg nem bánik kesztyűs kézzel a Buckingham-palota lakóival. Talán mondanom sem kell, hogy szerinte Dianának is azért kellett meghalnia, mert a Károllyal közös háztartásban eltöltött tizenegy év során kénytelen volt szembesülni férje valódi (értsd: hüllő) természetével, s ezt az információt készült nyilvánosságra hozni (David közreműködésével), számtalan tárgyi bizonyíték kíséretében. Márpedig ezt a család nem hagyhatta. Hasonló összefüggések merültek fel a 19. század végén, amikor a hírhedt Hasfelmetsző Jack garázdálkodott a londoni nyóckerben. A nyomozás eredménytelensége annak tudható be, hogy a valódi tettes a család tagja volt, akiből időről időre erőszakosan törtek elő a gyíkhormonok, s ezért gyilkolt meg több prostituáltat.

Hogy a királyi családdal valami nincs rendben, az nem csak Davidnek szúrt szemet. 1988-ban a DPA (nyugat)német hírügynökség idézte a királynő férjét, Fülöp herceget, aki ezt bírta mondani:

In the event that I am reincarnated, I would like to return as a deadly virus, in order to contribute something to solve overpopulation.

Azaz:

Abban az esetben, ha újjászületnék, legszívesebben egy halálos vírusként térnék vissza, hogy ily módon közreműködhessek a túlnépesedés megoldásában.

Jó fej, nem?

7.) Bónusz tipp

Mint ahogyan azt a poszt elején említettem, a gyíkember-konteók embertársaink milliói számára jelentik magát a megfellebbezhetetlen Igazságot, tehát – szerintem – nem szabad egy kézlegyintéssel elmennünk mellette. Igen, én is ismerem a mondást a százmillió légyről és a tehénylepényről.

De.

De mi van akkor, ha David ezt az egészet egyfajta didaktikus állatmesének szánta? Ha egy mesterien kódolt oktatósorozatot hozott létre? Ha egyfajta modern Ezópusz vagy La Fontaine bőrébe bújva, isten tudja milyen megfontolásokból metaforákat használ. Csípem ugyan David buráját, de nem akarom a Szentlélekhez hasonlítani, ennek ellenére emlékeztetek mindenkit, hogy ma már egyes teológusok is egyetértenek azzal, hogy a Szentírás is tele van példabeszéddel, párhuzamokkal, allegóriákkal, vagyis (remélem nem köveznek meg ezért) nem lehet mindent szó szerint venni, ami benne áll.

Próbáljátok meg egyfajta behelyettesítéses módszerrel átolvasni például a 4.) pont egynémely állításait, s azt kell mondanom, hogy már nem is fognak olyan meredeknek tűnni. Azt mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy például Balmoral helyett melyik város nevét tenné be, a gyíkemberek helyett kiket olvas, hogy kik lehetnek a Vörösruhások, mi is valójában a monoatomikus arany…

És gondolkozzunk el többek között azon a már-már filozofikus, humanista kijelentésen, mely szerint “a gyíkemberek az emberi félelemmel, gonoszsággal és rosszindulattal táplálkoznak; ha ezeket megszüntetjük, éhen fognak pusztulni.

De nem folytatom, érdekes kísérlet, jó kis agytorna.

Mint mindig, most is óhatatlanul kimaradtak részletek, részben szándékosan (hadd dolgozzatok ti is egy kicsit), részben pedig azért, mert képtelen voltam a téma minden rezdülésének és finomságának utánanézni. Mindenesetre mostantól senki nem mondhatja, hogy fogalma sincs, kik is azok a gyíkemberek.

Szerző: Tiboru
 


 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart

 
 
 
 

 
 
 

 

 



Vár a Costa del Sol