Újabb elmélet: Atlantisz Dél-Spanyolországban volt

Atlantisz léte és helye csupán Platon ókori leírásából ismert. Vannak akik az egészet csupán legendának tartják, de mivel egyre több legendának tartott ókori, vagy bibliai leírásról derült ki, hogy valós tényeken alapul, sokan Atlantisz valóságában sem kételkednek.

Atlantisz városának elképzelése Platon leírása alapján

Atlantisz városáról Platon (ógörög filizófus i.e 427-347) Timaiosz és Kritiász című írásában igen részletes leírást adott. Ismertette az atlantiszi birodalmat a társadalmi berendezkedését, a fejlett civilizációját. Atlantisz mint egy önálló hatalmas sziget, vagy földrész került be a köztudatba. A leírás szerint a királyság székhelyét, Atlantisz városát egy 9000 évvel korábbi természeti katasztrófa pusztította el.
Platón a történetet a szigetről Szolóntól ismerte, aki i. e. 560-ban tett egyiptomi utazásakor Szaisz város papjaitól hallott az elpusztult birodalomról. Az egyiptomi papok feljegyzései több ezer évre nyűltak vissza, így valószínű, hogy Atlantisz léte és pusztulása is valós alapokon nyugszik.
Az ókori egyiptomi tempolomok feljegyzéseit, az i.e 3. században létrehozott alexandriai könyvtárban gyűjtötték össze, amit I.sz 640 korül a hódító arab csapatok felgyújtottak. A felbecsülhetetlen értékű ókori tudás megsemmisült, Atlantiszról sem maradt írásos bizonyíték.

A történészek, régészek fantáziáját azóta is izgatja, hol létezhetett ez a birodalom. Elméletek, feltételezések sokasága látott napvilágot, de egyik sem oldotta meg a rejtélyt. Újabb feltételezések szerint Atlantisz nem egy önálló sziget volt az Atlanti-óceánban, hanem az Ibériai félszigeten lévő Gadalquivir folyó torkolatvidékén, a folyó hordalékától időközben feltöltődött tengeröbölben lehetett. Jelenleg ez az 543 négyzetkilométernyi mocsaras lápos vidék a Donana nemzeti park Spanyolországban.

Ezen a területen, Rainer Kuehne német fizikus  műholdfelvételek alapján felfedezni vélte Platon városról szóló leírásának megfelelő körkörös struktúrát.

A műholdfelvételen látható struktúrák kiemelése, és rárajzolva az elképzelt város

Sebastian Celestino a Spanyol Tudományos Kutatási Főtanács archeológusa felkarolta az ötletet és régészekből, és geológusból álló csoprtot szervezett, melyek a helyszínen vizsgálódtak. A csapat tagja volt még Claudia Lozano a huelvai egyetem tengeri régészettel foglalkozó tagja, Paul Bauman geológus Richard Freun geológus professzor a hartfordi egyetemről.

A jelenlegi part, a feltételezett tengeröböl és azon belül Atlantisz elképzelt elhelyezkedése

Az elsúlyedt város légifelfételekről beazonosított, valószínűsíthető helyszínén ásatásokat nem tudtak kezdeni, mert földradar vizsgálatok szerint a körkörös strukturák 10-12 méter mélyen vannak, de a talajvíz már két méterrel a felszín alatt megtalálható. Egy ennél mélyebben végzett ásatás jóval nagyobb költséget és egészen más felszereltséget igényel.

A vizsgálatok során felmerült annak lehetősége is. hogy  az atlantiszi birodalom megegyezik az írott történelem előtti Tarteszosz királysággal, amit a Biblia is megemlít. MInd Atlantiszt, mind Tarteszosz királyságot a Heraklész oszlopainak nevezett tengerszoros (Gibraltár) után, az Atlanti-óceánban, vagy annak partján említik. Tarteszosszal az egyiptomi birodalom kezdetén már kereskedtek, és a hajók három évnyi viszontagságos utazás után értek vissza, ha nem vesztek oda valamelyen tengeri viharban.

Tartesszosz birodalom feltételezett helye

Ez az kutatás sem tudta egyértelműen bizonyítani Atlantisz létét és helyét, így valósága továbbra is csupán a "lehetséges" kategóriában létezik.