Nyolc négyzektilométeres radioaktiv hamu réteget találtak az indiai Rajasthanban, ami egy ősi atomrobbanásról tanúskodik



Az ősi civilizációk és vallások számos nyomot hagytak a történelem során szövegekben, műemlékekben és tárgyakban melyek arra késztetnek bennünket, hogy átértékeljük a múltunkat
 

Kőbe vésett történelem
 
Többen teszik fel a kérdést, vajon a távoli múltban meglátogattak-e bennünket  más civilizációk itt a Földön, vagy sem. Százával merülnek fel a múlttal kapcsolatos megválaszolatlan kérdések. Szerencsére vannak olyan ősi szövegek, melyek támpontot adhatnak a történelem ismeretlen periódusainak kutatatásához, és arra az útra, amit a bolygónkon élt korábbi civilizációk bejártak.

A Mahábhárata („Bharata leszármazottainak nagy küzdelme”) és a Rámájana (Ráma története, aki Visnunak a hindu „megtartó” istennek a hetedik földi reinkarnációja) két olyan ősi indiai eposz, amelyet a nyugati tudomány csupán irodalmi alkotásnak tart. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a történészek a trójai háborút is csak Homérosz fantáziájából kipattant mesének tartották egészen addig, mig Heinrich Schliemann fanatikus német régész meg nem találta Trója falait.)

Ezen történelmi szövegek között találhatunk leírást egy olyan pusztításról, ami az ősi időkben játszódott le és amit nem lehet összehasonlítani semmivel sem a múlt háborúiban. A leírás olyan rombolásról szól, ami ahhoz hasonlít, mint amit ma a nukleáris fegyverek képesek okozni.
Kisari Mohan Ganguli történész azt állítja, hogy a Mahábhárata és a Rámájana tele van nagy nukleáris holokausztok leírásaival, melyek nagyobb pustitást vittek véghez, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák.

Az ősi hindu szöveg a Mahábháratában így írja le a pusztítást:

  • "A gyors és erős vimánájában repülő Gurkha egyetlen, de az univerzum valamennyi erejével rendelkező lövedéket lőtt ki.
  • Tízezer napként ragyogó, lángoló füst- és tűzoszlop emelkedett fel. Ez volt az ismeretlen fegyver, a vas mennykő, a halál küldötte, amely hamuvá égette a Vrsnik és Andhakák egész nemzetségét.
  • A holttestek a felismerhetetlenségig megégtek.
  • Hajuk és körmük kihullott, a fazekak összetörtek nyilvánvaló ok nélkül, és a madarak fehérré váltak
  • Hogy szabaduljanak a tűzből, a katonák patakokba vetették magukat, hogy lemossák magukat és a felszerelésüket."

Egy másik szakaszban:
  • "Sűrű lángok nyilait, mint egy hatalmas zuhanyt bocsátott ki, átfogva az ellenséget. Egy vastag homály telepedett gyorsan a Pandava seregekre. Minden égtáj elveszett a sötétségben. Heves szél kezdett fújni a felhőket felfelé ordítva, port és kavicsokat zúdítva.
  • A madarak őrülten hörögtek... A nagy elemek zavartnak tűntek. A nap mintha megingott volna a mennyekben, a föld megrendült, a fegyver szörnyű erőszakos hőjétől perzselve.
  • Az elefántok lángba borultak, és ide-oda futottak őrjöngve... egy hatalmas területen más állatok a földre rogytak és meghaltak. Minden égtáj felől a lángok nyilai folyamatosan és hevesen záporoztak."

Sok más hivatkozás is található a Rámájanaban, amelyek úgy tűnik, hogy nagyon hasonlóak a fenti szövegekhez. Teljesen egyértelmű, hogy ezek a szövegek egy nagy holokausztra utalnak, mely több ezer ember életét követelte. Illenek a leírások a mai nukleáris fegyverek pusztító erejére és használatuk következményeire.
  • "(Ez a fegyver) olyan erős volt, hogy elpusztította a földet egy pillanat alatt - Egy nagy felszárnyaló hang füstben és lángokban - És rajta ül a halál..." - Rámájana
De van-e más bizonyíték, mint a szövegek, melyek alátámasztják az elméletet, hogy nukleáris eszközt vetettek be a Földön több ezer évvel ezelőtt? 1992-ben kutatók Rajasthanban egy réteg radioaktív hamut fedeztek fel, amely egy nyolc négyzetkilométeres területet fedett le Jodhpurtól 16 kilométerre nyugatra. A sugárzás olyan intenzív, hogy még mindig szennyezi a területet. A kutatók feltárásokat végeztek Harappanál és Mohendzsodárónál, ahol csontvázakat találtak szétszórva a területen, mintha egy hirtelen esemény következett volna be, amely elpusztította a városokat.
 

Mohendzsodáró romjai

és a feltárt csontvázak

A hely, ahol a kutatók a csontvázakra és a radioaktivitásra találtak, nagyon hasonlít Hirosimára és Nagaszakira, de van egy szembetűnő különbség: a Harappanál és Mohendzsodáronál található sugárzás szintje 50-szer magasabb volt, mint a Hirosima és Nagaszaki nukleáris holokauszt maradványai!

Mi történt valójában? A Mahábhárata és a Rámájana valóban nukleáris eszköz felrobbantását írja le a Földön több mint tízezer évvel ezelőtt? 
Vín egy kráter tó 400 kilométerre Mumbaitól északkeletre, amelynek létrejöttét eddig minden kétséget kizáróan nem tudják megmagyarázni. A tudomány először 12 ezer, majd 57 ezer évesnek datálja, de egyik dátumra sincs meggyőző bizonyíték. Úgy gondolják ez egy becsapódó meteorit krátere, de a környéken nincsenek ilyen becsapódásra utaló nyomok. Viszont a kráter jellege egy hatalmas erejű robbanásra utal.
Ha ez a robbanás 10-12 ezer éve történt, az nagyjából megfelel a Rámájánában leírt események időpontjának.
 
 
A tó krátere egy bazalt alapzatban van, szabályos formája megkérdőjelezi egy gigantikus meteorit becsapódásának lehetőségét. Vulkáni tevékenység itt már több milló éve szünetel, tehát vulkáni kráterként sem lehet azonosítani. Vagyis marad a rejtély, hogyan jött létre ez a kráter
 

A tó mindig is misztikus helynek számított, több rom és egy épségnen maradt templom emlékezteti a hívőket a hindu vallás eredetére, a Mahábháratában leírt fegyverek valóságára és erejére.
 
<iframe width="640" height="360" src="//videa.hu/player?v=pqTX8MUWRpqlPiCU" allowfullscreen="allowfullscreen" webkitallowfullscreen="webkitallowfullscreen" mozallowfullscreen="mozallowfullscreen" frameborder="0"></iframe>
Címkék: 


 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja