Nagyszombat

Nagyszombat a húsvétot megelőző nap. A Biblia szerint Jézus Krisztus ekkor holtan fekszik sírjában, ám nagyszombatról húsvét vasárnapra virradva feltámad. Ez egy gyásznap, amit a Krisztus szenvedésén és halálán való elmélkedéssel kell tölteni, napközben nincs szentmise sem. A húsvéti örömünnep ezen az estén kezdődik a tűzszenteléssel (a remény, a fény születése), majd a keresztvíz-szenteléssel.

Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvétvasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvíz szentelés, majd a vigília mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A körmenetet megelőző misén misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.

Feltámadási körmenet Magyarországon 

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken.