.

Magára talált az építőipar Spanyolországban




Spanyolországban 2008-ban "pukkant szét" az ingatlanbuborék, ami válságba döntötte az országot. A hosszú évekig tartó "mélyrepülés" után, és dacára annak, hogy még mindig százezrével állnak az üres lakások, az építőipar idén talpra állt.

 
Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságán az ezredforduló után eluralkodott az építkezési láz. Gombamód szaporodtak az új építésű ingatlanok: évente 700 ezer lakást húztak fel, annyit, mint Franciaországban, Németországban és Angliában együttvéve.

A régiók és önkormányzatok olyan túldimenzionált infrastrukturális létesítmények építésébe fektették pénzüket, mint például a Pireneusokban fekvő Huesca kísértetjárta repülőtere vagy éppen a Toledó közelében lévő Sesena gyakorlatilag üresen maradt felparcellázott területe.

A válság előtt közel 1,9 millió embert foglalkoztatott az építőipar, jelenleg pedig kevesebb mint hétszázezret. Néhány hónapja azonban ismét munkaerő felvételt hirdettek a vállalatok, és csak novemberben közel tízezer új munkavállalót jelentettek be a munkaügyi minisztérium adatai szerint.

"Ez elsősorban az állami beruházások növekedésével áll összefüggésben" - állítja a Nemzeti Építőipari Szövetség.

Ez a tendencia várhatóan jövőre is fennmarad, mivel a jövő évi költségvetés tervezete alapján a kormány az infrastrukturális beruházásokra 6 százalékkal fordítana többet. Az enyhe fellendülés azonban nem csak az állam megrendeléseinek köszönhető, a lakásépítések száma is gyarapodni kezdett.

"Egy sor tényező alapján úgy gondoljuk, hogy fordulóponthoz érkeztünk" - jelentette ki Miguel Cardoso, a BBVA bank kutatási osztályának vezetője, utalva arra, hogy a nagyon alacsony kamatok miatt könnyebben jutnak hitelhez a háztartások, és emelkedett a lakásépítési engedélyek száma.

Az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma, amely a válság idején tizedére esett vissza, az év első kilenc hónapjában 5,7 százalékkal emelkedett. Mindezt annak dacára, hogy a válság előtt épített lakásokból jelentős mennyiségű maradt eladatlan. A probléma az, hogy a túlkínálatot képező ingatlanok jó része a tengerpartokon vagy az ország belsejében lévő nyaraló, és nem olyan, erős növekedést mutató városi övezetekben épült lakás, mint amilyen Madrid vagy Barcelona.

A biztató mutatók idén még nem járnak együtt az építőipar tevékenységének bővülésével. Összességében még 2,4 százalékos csökkenés várható, jövőre viszont 1,8 százalékkal növekedhet az építőipari ágazat, és 2017-re már 5 százalékra emelkedhet - véli a katalán építéstechnológiai kutatóintézet (ITeC).

"Nem pincébe estünk, hanem egészen le a katakombákba" - példálózott Josép Ramón Fontana, az ITeC egyik vezetője, a 19 uniós országot tömörítő szakmai szövetség (Euroconstruct) spanyolországi képviselője a zuhanás mértékére utalva. Az építőipar állította elő a bruttó hazai termék 20 százalékát 2007-ben, mostanra ez az arány 5 százalékra esett.

Visszatérőben vannak a spanyol ingatlanpiacra a külföldi befektetők is. Nemrégiben Carlos Slim mexikói mágnás, a világ egyik leggazdagabb üzletembere jelezte, hogy 650 millió euróval bevásárolja magát a Fomento de Construcciones y Contratas (FCC) építési vállalatba, amelynek első számú részvényese akar lenni.

Szakértők szerint nincs arra szükség, hogy az építőipari ágazat teljesítménye ismét a válság előtti szintre duzzadjon. "A múltban az ingatlanpiac megelőlegezte a gazdasági fellendülést. Ezúttal a szektor nem a növekedés forrása, hanem következménye" - örvendezett Miguel Cardoso. (MTI)

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol