Kitalált középkor



A hiányzó középkor


A történet röviden összefoglava azoknak akik nem ismerik

A nyolcvanas években járunk. Főhősünk a negyvenes évei elejét taposó bajor szabadgondolkodó, aki túl azon, hogy germanisztikát tanult, egy bank rendszerelemzőjeként dolgozik, bármit is jelentsen ez. Nem tudom, hogy a banknak volt kicsi a rendszere, vagy csak nem szorult túl sok elemzésre, mindenesetre szabadidejében (amiből ezek szerint elég sok akadt) nekiáll történészkedni, s 1991-re előáll egy pofás elmélettel, aminek a lényege a következő pár mondatban foglalható össze:

Az emberiség történelméből az időszámításunk szerinti 614 és 911 közötti éveket nyugodtan el lehet felejteni, mert azok valójában sohasem léteztek. Az ebben az időszakban állítólagosan megtörtént események vagy máskor, de leginkább soha nem történtek meg, az ekkor (ugyancsak állítólag) élt emberek máskor – főszabályként soha – nem éltek. A jelzett 297 évet utólag toldotta be az utókor három kiemelkedő uralkodója (III. Ottó német-római császár, Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár és II. Szilveszter pápa) azért, hogy egyrészt egy virtuális elődöt és példaképet (Nagy Károlyt, a híres Charlemagne-t, a frank birodalom létrehozóját, az egységes Európa első példaképét és megvalósítóját) beilleszthessék földrészünk történelmébe és a kontinens lakóinak kollektív tudatába, másrészt pedig azért, hogy a kereszténység szempontjából szimbolikusnak és emblematikusnak tekintett ezredik évet saját koruk és uralkodásuk részévé tegyék.

Ahogy maga a Mester megfogalmazza:

“Az 1991-re kidolgozott tézisem, amelyet azóta minden tudományos fórumon képviselek, röviden a következő: az európai történelem nyolcadik, kilencedik és tizedik százada művileg beiktatott, minden valóságot és reális történést nélkülöző időszak. Ennek megfelelően maradék nélkül törlendő, majd az előtte és utána lévő történések közvetlenül, vagy kis eltéréssel összekapcsolandók. A kérdéses időközt már ekkor pontosan behatároltam: a betoldott (vagyis kitalált) időszak 614 augusztus végétől 911  szeptember elejéig tart.”

Na most akkor olvassák el mégegyszer az előző két bekezdést.

Igen, jól értették. Illig szerint (leegyszerűsítve) az a történt, hogy valamikor a kilencszázas évek vége felé a három említett gézengúz összeült valami nyirkos várkastély tárgyalótermében, és hosszas tanácskozások eredményeként elhatározták, hogy a birodalmaik befolyási területén érvényes időszámításban (de facto a teljes, akkor civilizáltnak tekintett Európában) 614 nyara után 911 ősze fog következni, s az így keletkezett közel háromszáz évet pedig mindenféle módszerrel szépen feltöltik kitalált történelmi események és képzeletbeli személyiségek sorozatával. A Nagy Terv végrehajtása érdekében utasították a kor írástudóit (főként a kolostorok szerzeteseit), hogy szakmányban hamisítsanak mindenféle dokumentumot (feljegyzéseket, krónikákat, birtokleveleket, stb.), vagyis készítsenek egyfajta fedőokiratokat a kérdéses három évszázad históriailag elfogadható alátámasztására, kitöltésére és igazolására.

Illig elméletét főként arra a (történész-berkekben viszonylag közismert és elfogadott) tényre alapozta, hogy a hetedik, nyolcadik és kilencedik századból meglepően kevés tárgyi bizonyíték maradt az utókorra; az erről az időszakról szóló ismereteink döntő hányada okiratokból, illetve a későbbi századokból származik, ráadásul a dokumentumok jó része utólag tényleg hamisítványnak bizonyult. Márpedig (ahogy ő mondja) az igazságot kizárólag a kövek (vagyis az épített emlékek) hordozzák. Ráadásúl ezek a hamisítványok nem mai darabok, hanem a kilencszázas éveket követő ezredfoduló tájáról valók.

Heribert kolléga elmélete (hogy finoman fogalmazzunk) elég nagy csattanással verte ki a hivatalos fősodorban lubickoló történészek biztosítékait. Egyik szakma sem szereti, ha kívülről jött amatőrök akarják megmondani a frankót, mivel a históriával főállásban, hivatásszerűen foglalkozók köztudottan érzékeny lelkek.
Illiget kikiáltották mindenfélének: sarlatánnak, csalónak, szenzációhajhász bulvárcelebnek, aki csak a könyvei példányszámát akarja maximalizálni.

Szó mi szó, a Kitalált középkor csak Németországban több, mint húsz kiadást ért meg, az eladott össz példányszám lassan megközelíti az egymilliót.

A fantomkor (vagy fantomidő)-elmélet számtalan kérdést vet fel, és a könyvben levont következtetéseket sokan próbálják cáfolni, vagy a felvetett anomáliákra elfogadható válaszokat adni.

Szerző: Tiboru

Akit a téma ennél bővebben érdekel az alábbi videóból rengeteg továbboi információhoz juthat.

 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja