Hogyan kerültek keréknyomok az 5,3 millió éves kőzetbe




A nagy felfedezések sokszor a véletlennek köszönhetők.


Arkhimedes, görög természettudós, miközben belecsobbant egy dézsa vízbe, rájött, hogy a kicsorgó víz megegyezik saját súlyával. Kolombusz, Indiába indult, de ütközben belebotlott Amerikába. A penicilin hatására is véletlenül jött rá skót Alexander Fleming 1928-ban.
 
Ezekben a felfedezésekben az a közös, hogy az új ismeretek megváltoztatták a tudomány addigi ismereteit.


Hasonló horderejű régészeti felfedezést tettek orosz kutatók 2014 májusában Törökországban. Ez a felfedezés átírja a Földön élt civilizációk történetét. A korábbi értelmes élet nyomait nem néhány tízezer évvel, hanem néhány millió évvel korábbra datálja. 

Történt, hogy a nehezen megközelíthető anatóliai fennsíkon a kutatók föld alatti megalitikus építményeket vizsgáltak, és azon tanakodtak azokat mikor és kik alkották.  A környék bejárása közben tüntek fel azok a párhuzamos keréknyomok, melyek egy sárban haladó jármű nyomainak látszódtak.  Közelebb érve kiderült a nyomok, nem sárban hanem a kőzetben vannak.
Mintha mostanában keletkeztek volna

Ezután jött a meglepetés: a keréknyomokat tartalmazó kőzet kora 5,3 millió év.

Egyenlőre itt tartunk. Elképzelés sincs arról milyen civilizáció járművei hozták létre ezeket 15-30 cm széles, 150-160 cm nyomtávú keréknyomokat, amelyek a sziklás fennsíkon láthatók. A kutatók szerint egyértelmű, hogy ez a terület régen vizenyős sáros talaj volt, ami az évmilliók alatt megkövesedett és megemelkedett. A szél és az eső az utóbbi századokban, vagy évezredben lemosta a nyomokról a földet, így láthatóvá váltak.
 

A megkövült nyomok jó állapotban őrződtek meg

A kutatók feltételezése szerint ezen a sáros munkaterületen dolgozó teherhordó járművek megkövült nyomai kerültek évmilliók múlva a felszínre. Néhány helyen még a felépítmény szélességét is meg lehet mérni a két oldali sárdomban hagyott bemélyedésekből. A nyomok alapján a kerekek átmérőjét egy méteresre becsülik Ez a méret lehetett alkalmas a sáros talajon való közlekedésre.

A keréknyomokról itt még több kép is megtekinthető

A képek láttán automatikusan felrémlenek a máltai sinek képei. Ezekről sem tud semmi konkrétat mondani a tudomány viszont találgatásokból nincs hiány. Ezek keletkezését jóvak későbbre becsülik, de sem céljára sem létrejöttére nincs magyarázat.
A leghosszabb máltai nyom 18 kilométren keresztül követhető

A szaporodó leletek teljesen más földtörténetről adnak tanúbizonyságot, mint ahogy azt a tudomány mai állása hirdeti. Egyre jobban valószínűsíthető, hogy a Föld története során több civilizáció is virágzott.

Néhány ezt bizonyító lelet:
Icai kövek
2,8 millió éves fémgolyók
Sugárzó csontvázak Indiában




 
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja