Rengeteg olyan lelet van régészek, kutatók, múzeumok birtokában amelyek összekuszálják a darwini evolúciós elméletet.

Egyes kutatók véleménye szerint, az emberiség jelenlegi civilizációját megelőzően már léteztek földi civilizációk.  Ezek kialakulása és eltűnése közt millió, vagy százillió évek is eltelhettek.
Ezen állítások annyira hajmeresztőek, hogy az akadémikus történelemtudomány nem is hajlandó foglalkozni velük, viszont az ilyen állítások alapjául szolgáló leletek előtt teljes értetlenséggel állnak.

Vajon mik azok a leletek amelyek ilyen merész következtetésre késztettek egyes archeologusokat. Michael Cremo (balra) magyarul is megjelent "Az emberi faj rejtélyes eredete" című könyvében hosszan sororolja ezeket.

Könyvében több mint száz esetet vizsgál, amik sehogyan sem illenek a darwini elméletbe. Régóta foglalkozik ezzel a témával, sok kutatást végzett, régi írásokat tanulmányozott, és tárt különböző fórumok elé.
 

Nyolcéves kutatómunkám alatt arra a megállapításra jutottam, hogy az utóbbi százötven évben a régészek és az antropológusok hatalmas mennyiségű olyan bizonyítékot fedeztek fel, amelyek azt támasztják alá, hogy e hosszú idő (több tíz, vagy százmillió év) szinte teljes tartamán keresztül olyan emberi lények, amilyenek mi is vagyunk, ugyancsak léteztek a bolygón. Ezeket a leleteket szakavatott régészek, geológusok és paleontológusok fedezték fel, tudományos folyóiratokban számoltak be róluk, és tudományos konferenciákon vitatták meg őket. De azt találjuk, hogy e leletanyag teljes egészében hiányzik a mai kézikönyvekből.

Néhány érdekes lelet a sokból

Nem olyan régen Oroszországban találtak egy mechanikus szerkezetet, mely vulkáni kőzetből került elő, korát 400 millió évre becsülik.

Megállapítást nyert, hogy a Kamcsatka-félszigeten, 150 mérföldre Tigil falutól a Szentpétervári Egyetem régészei furcsa kövületeket találtak. A leletek megbízhatóságát igazolták. Yuri Golubev régész szerint elcsodálkoztak azon, hogy a szakértők szerint ezek egy valamiféle gép alkatrészei.



Romániában 1974-ben, egy homokkő bányában nem kevesebb mint 1 millió éves alumínium alkatrészt találtak, ami egy kalapácsra hasonlít. A kort a lelet megtalálásának rétegéból, valamint a megkövesedett fa nyél vizsgálatával állapították meg.

Az aluminium nem fordul elő természetes kőzetben. Jelenlegi ismereteink szerint gyártásához elektromos áram, valamint fejlett tecnológia  szükséges.




Két munkás egy ház alapjait ásta Franciaországban, amikor előbukkant egy barlang. A barlangban sziklarajz ábrázolja amint az egy vadász lőfegyverrel lő egy dinoszauruszra.
Az elemzők szerint a falra festett dinó lábnyom a valós arányokra kívánja felhívni a figyelmet.
A kép azt sejteti, egymás mellett élt egy magas technikai tudással rendelkező civilizáció, és egy primitiv réteg, amelyik megörökítette a technikailag fejlett civilizáció egyik tagjának vadászatát.   A felfedezésről bővebben itt (franciául tudóknak)
 

Oroszország Hangja és más források arról számoltak be, hogy 300 millió éves alumínium gép darabját találták meg Vlagyivosztokban. Szakértők azt mondják, a talált fogaslécet gyártották, nem természeti erők műve.
Zamanskaya szerint, egy Vlagyivosztoki illetőségű férfi egy hideg téli estén bukkant a fogasléc formájú fémre, ami egy széndarabból állt ki, amivel éppen az otthonát akarta fűteni.
A felfedezése megbabonázta, és mint felelős polgár úgy döntött, hogy segítséget kér a Primorye régióban élő tudósoktól. Miután vezető szakértők  megvizsgálták a fémtárgyat, a férfi megdöbbent, mikor megtudta felfedezésének feltételezett korát. A fémdarab feltehetően 300 millió éves, amire még a kutatók is csak azt tudták mondani, hogy valószínűleg nem természeti erők hozták létre, hanem azt valaki legyártotta. Az, hogy kik használhattak alumínium fogaskereket még az idők hajnalán, továbbra is megválaszolatlan kérdés.
A lelet nagyon hasonlít egy fogazott fémlécre, melyet mesterségesen hoztak létre. Olyan, mint a mikroszkópoknál használt fogasléc, illetve különböző műszaki és elektronikai eszközökben használatos alkatrész, mondja az író  Natalia Ostrowski a KP UA Daily munkatársa.

A legősibb vázát 1851-ben  Massachusetts-ben egy kőbányában történt robbantás eredményeként fedezték fel. Ez egy ezüst-cink váza, melyen szőlőre hasonlító díszítés látható. A váza életkorát 534 millió évesnek találták, ahogy a sziklát is, amiből előkerült.

Egy másik furcsa lelet amit egy darab szénben találtak, egy fém edény, ahogy a bal oldali képen is látható. 1912-ben Oklahomában került elő, korát 312 millió évre becsülik.

A több száz hasonló "hihetetlen" leletből bemutatott néhány tárgy is eléggé elgondolkodtató, de összességükben azt támasztják alá, hogy a darwini elmélet sok sebből vérzik.

Megkövesedett emberi és dinoszaurusz lábnyom egymás mellett

"Miért hiányzik annyi lelet a mai szakkönyvekből? Ennek az oka egy olyan folyamat, amit én tudásszűrésnek nevezek. Azok a jelentések, leletek, amelyek összhangban vannak az általánosan elfogadott elméletekkel, nagyon könnyen átjutnak ezen a szűrőn. Azokat a jelentéseket pedig, amelyek élesen szemben állnak az elfogadott elméletekkel, általában elutasítják. Így vagy feledésbe merülnek, vagy mellőzik, illetve bizonyos esetekben elhallgatják, tudatosan eltussolják őket." - foglalja össze meglátását Michael A. Cremo

 

A cikk a tudnodkell.info bejegyzésének tartalma alapján készült, kiegészítve az interneten található további anyagokkal.