1300 éves éptmény maradványa egy szibériai tavon: Por Bajin

A szibériai erőd rejtély marad. (Por-Bajin Fortress Foundation/ CC BY 4.0  )
Légifelvétel a Tere-Khol-tóról és a Por-Bajin-szigetről

Amit felfedeztek, talányos mivel az építmény mindentől távol eső helyen, az ujgúr birodalom peremén épült, nem laktak benne, ráadásul rövid használat után elhagyták. 

Miért épült? Mire használták? És miért hagyták el? Ezek azok a kérdések, amelyek foglalkoztatják a szakértőket.

2007-2008 között készült ásatási árok Por-Bazhyn északi falán. Jól láthatóak a döngölt földrétegek
Kép:(Irina A. Arzhantseva/ CC BY 4.0 )

Por Bajin építése

A feltehetően i.sz. 757-ben épült épületegyüttes külső falai még mindig 12 méter magasak, belső falai pedig 1-1,5 m magasságban maradtak meg.  Némelyiken még látható a vízszintes piros csíkokkal díszített mészvakolat. A fő falaon két kapu helyét fedezték fel, amelyeken keresztül az  egymást követő udvarokba lehetett bejutni.

A falak mintegy hét hektáros területet vesznek körül, amelyen több mint 30 épület maradványai vannak. A központi épület két részét fedett átjáró kötte össze, ahol a tetőt 36 faoszlop tartotta.

A helyszín lézeres térképezése a 2007-es ásatást megelőzően segített a szakértőknek egy 3D-s modell megalkotásában

Az erőd Por-Bajin rekonstrukciója keletről nézve. (RA Vafeev/ CC BY 4.0 )     

A területről csak kis számú lelet került elő. Ha az építmény állandóan lakott lett volna, sokkal több tárgyat kellett volna találni. Nem találtak  fűtésre utaló nyomokat sem, ami arra utal, hogy nem lakták az épületeket, pedig ebben a 2300 méteres magasságban, a szibériai télben fűtés nélkül nem lehet megmaradni.

Por Bajin eredete és célja

A 19. század vége óta  Por-Bajin az Ujgur Khagante nomád birodalomhoz  kötődik   (i.sz. 744-840), amely  török ​​nyelvű nomád emberekből állt  , akiket lovas harcosok tartottak össze. A birodalom  Mongóliára  és Dél-Szibériára terjedt ki, azonban Por Bajin helye még mindig messze volt a településektől és a kereskedelmi útvonalaktól. Miért építenének ilyen távoli helyre? Lehetett volna itt egy palota vagy egy uralkodó emlékműve? Az egyedi elrendezés, amely díszesebb, mint a korszak többi ujgur erődítménye, néhány tudós arra utalt, hogy rituális szerepe lehetett.

Ennek ellenére van még néhány rejtélyes funkció. Az építészet jellegzetes kínai stílust tükröz, amit a kínai építőanyagok, például bizonyos típusú tetőcserepek, valamint a kínai építési módszerek alkalmazása bizonyít. Az elrendezés, a tengelyirányú tervezés, a domináns központi épülettel hasonlít több buddhista kolostorhooz . Por-Bajinban  azonban nem találtak bizonyítékot a vallásgyakorlásra.

Por-Bazhyn lehetőségei manicheus kolostorként

A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem és az Orosz Akadémia Földrajzi Intézete által végzett 2020-as kutatás szerint a Por-Bazhyn egy szezonális manicheus kolostor volt, amelyet Tengri Bögü kán, az ujgurok harmadik khagánja építtetett.  Uralkodása alatt  Bögü kán  felvette  a manicheizmust  amit i.sz. 763-ban az Ujgur Khaganátus államvallásává  tett.

A manicheizmus egy sokrétű vallás, amelyet Mani iráni próféta (balra) alapított. Az Eltaum angyallal történt kinyilatkoztatás után Mani 12 éven keresztül készült arra, hogy meghirdesse magát az embereknek. A manicheizmust Mani számos írása fejlesztette ki, amelyek az erők közötti harcot, valamint az ember és az univerzum teremtését, valamint a fény és a sötétség konfliktusát tárgyalja.  A manicheizmus több évszázadon keresztül terjedt, és egy ponton a kereszténység fő riválisának tartották.

A kolostort gyorsan elhagyták Bögü kán 779-es meggyilkolása után, valószínűleg egy manicheusellenes felkelés miatt, amelyet a buzgó tengristák vezettek. 
Egyelőre Por Bajin Oroszország egyik maradandó titka.