A 12 ezer éves Göbekli Tepe csak mostanában kezdi elfoglalni helyét a történelem tudományban



Úgy tűnik, egy-egy letagadhatatlan, a tanított történelemnek ellentmondó régészeti felfedezés hosszú utat jár be, amig beágyazódik a tudományos köztudatba.


Különös, hogy ennek ellenére mégsem változik a tanított történelem és még manapság is a több mint egy évszázad alatt kialakított elméletet van a fókuszban, amely az emberi civilizáció kezdeteit a suméroknak tulajdonítja

A már - már tudományos dogmává vált elmélet szeint az emberi civilizáció Mezopotámiában alakult ki és elsőként a sumérok voltak képesek szervezett államot, városokat  látrehozni. Időrendben ezután jött az egyiptomi, az Indus-völgyi, a kínai, a mükénei, a görög, a római és egyéb, "futottak még" kategóriájú civilizációk.

Ezt az elméletet az általános iskolától kezdve az egyetemi szintekig alapvető igazságként tanítják. Ezért hatott megrázó erővel az archeologusokra, az a lelet, amit  Törökország keleti részén lévő fennsíkon, Göbekli Tepe településnél találtak.

Lelet, ami megdöntötte a mezopotámiai civilizáció elsőbbségébe vetett hitet.

 

Az ásatás helyszíne több évnyi feltárás után

A '60-as években a Chicagói Egyetem régészei egy, a bizánci időkben épült katonai telephelyet sejtettek a Göbekli Tepe mellett. 1994-95-ben jött a fordulat, amikor a Német Régészeti Intézet megkezdte az ásatást. Hamar kiderült, szó sincs bizánci katonai táborról, a romok sokkal régebbiek. De mennyivel? A szénizotópos vizsgálatok újabb meglepetéssel szolgáltak. A körépítmény korát 12-13 ezer évesnek mutatták.
A további feltárás folyamán,1995-ben, kör alakban elrendezett, különös ábrákkal teli monolit kőtáblákat találtak, amelynek értelmezáse a mai napig tart. 
Ezek szerint a mezopotámiai civilizáció kialakulása előtt 6-7 ezer évvel már létezett olyan civilizáció, amelyik ilyen alkotásokat tudott létrehozni.
 

Feltételezésük szerint az úgynevezett Keselyűkő felületén egy üstökös becsapódása látható.
 
Az eddigi feltárások során kiderült, a kőtömbök óriásiak: a legmagasabb öt és fél méter, és hozzávetőlegesen 15 tonna. Ezek bányászatához, szállításához, felállításához, elrendezéséhez komoly szervezettségre és tudásra volt szükség. Vajon erre milyen korai civilizáció volt képes. Egyenlőre az sem derült ki, milyen nép, élt itt ebben az időben.
Az építmény létrehozásának célját is csak találgatni lehet. Mivel ebből az időből írásos emlék nincs, az archeologusok úgy döntöttek, ez a kör alakú elrendezés csak templom lehetett. Azóta is annak nevezik.
Az is érdekes, hogy földradarral végzett vizsgálatok szerint további 20 kör van a már feltárt körépítmény szomszédságában.
Az ásatást végző régészek szerint a főld alatt található struktúráknak eddig csupán 10 százalékát tárták fel.


Még 20 hasonló valami rejtőzik a föld alatt
 

Az elképzelések szerint így építették és így nézhetett ki elkészültekor.
 
Hogy kik és hogyan építették ezt a struktúrát, azt nem tudjuk, de azt boztosan állíthatjuk, az emberiság korai történelme ismeretlen. Olyan civilizációk, és népek léteztek a régmúltban, amelyekről a történészeknek még elképzelésük sincs, csupán egy-egy véletlenűl elkőkerülő lelet mutatja meg, milyen keveset tudunk ezekről az ősi időkről.

Csak néhány az ismeretlenből:
Nem tudjuk kik építették a 29 ezer éves boszniai pramist, (sokan még a pramis létét sem akarják elismerni) hogyan alakultak ki a máltai keréknyomok, és hogyan keletkezhetett azonos rétegben emberi és dinoszaurusz lábnyom
Mind olyan rejély, amelyre nem tudunk magyarázatot adni, csupán azt tudjuk,  mennyire hiányos a tudásunk a régmúlt időkről.
Címkék: 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja