Séta Córdobában



Aki Spanyolországban jár, annak  Córdoba megtekintése kihagyhatatlan


Római híd

A város 1000 és 1200 közt élte fénykorát.   Lakossága ekkor megközelítette a 400 000. fõt. Hihetetlen szám, egy középkori várostól. A korabeli Európa, sõt az akkori világ legjeletõsebb városai közé tartozott.

A leírások szerint, az ekkor már több száz éve itt élõ móroknak sikerült  több vallás békés együttélését biztosítani. A kersztények megtarthatták hitüket,  templomot is építhettek,  a zsidókat  sem korlátozták vallásuk gyakorlásában, amennyiben elfogadták a mórok uralmát.  Ezek a felekezetek együttmûködtek a mórokkal, sõt,  képviselhették erdekeiket  a város vezetésében.

Ezekben az idõkben Córdoba mór kultúrája, építészete egész Európára hatással volt. Az erre járó utazók ámulattal dícsérték a város szépségét.  Az utikönyvek szerint a korabeli córdobai püspök, teljesen ki volt akadva, hogy a hithû keresztények mór szokásokat vesznek fel, mór irodalmat olvasnak, mór életstílus szerint élnek.

A fénykor egészen a mórok kiüzéséig tartott. Aztán jött a fekete leves.  A keresztények már nem voltak ilyen toleránsak. Az ott maradt mór lakosságot erõszakkal megkersztelték, a zsidókat elûzték, majd a megkeresztelt mórokat is elûzték, mivel nem voltak "vértiszta" keresztények. Közben létrehozták az inkvizíciót, nehogy bármiféle eretnek gondolat betegye lábát a keresztény hitvilágba.   Ezáltal megfosztották a várost attól a kúltúrális szellemiségtõl, ami naggyá tette,  amely évszázadokon keresztûl bevilágította Európát.

A XV. XVI. században a gazdasági élet alapja, de nem csak itt, hanem egész Spanyolországban, a keresztény hit terjesztése ürügyén  tönkretett és kirabolt amerikai kultúrák gazdagságából származott. Hajószám érkeztek a kincsek, de fõként arany tárgyak az újvilágból. Bõven tellett hatalmas templomok, paloták építésére.  Egymással versengtek a városok, kinek van szebb, díszesebb, temploma, palotája.


A keresztény múlt emléke a királyi palota

Ezeket az idõket  nevezik  spanyol "aranykor"-nak. Ekkor volt pénz és akarat a mûvészi alkotások létrehozására.  A pénz  az újvilág kifosztásából származott, az akarat meg a kersztény szellemiség fanatikus erõltetésébõl. Mi mással lehetne jobban bizonyítani a kereszténység felsõbbrendüségét az iszlám felett, mint diszes temolomok gazdagságával?  Az egyház úgy gondolta, túl kell szárnyalni a mór kultúrát!


A királyi palota kertje mór hagyományok szerint épült

Ebben az idõben élt  Diego Velázquez a spanyol festészet talán legismertebb alakja, aki híres festményei mellett számtalan templom oltárképét is megfestette.

Aztán  az Amerikából érkezõ kincsfolyam elfogytával, nem csak Córdoba, hanem Spanyolország is veszített jelentõségébõl.  A hódításra alapozott  hatalom, hozott ugyan néhány száz év gazdagságot, de nem fejlesztette, hanem inkább tönkretette az anyaország gazdaságát. Nem véletlen, hogy a XVIII. - XIX. századra Spanyolország, Európa egyik legszegényebb országává vált.

Córdoba ma egy modern nagyváros. A középkor hangulatát azonban nagyon jól õrzi a történelmi belvárosa. 
Szûk utcák,

régi házak, hangulatps belső terek

a mór épitészetben elmaradhatatlan belsõ udvarok, (pátiók)

A 800 éve épült, Andaluziában egyedül épségben maradt zsinagóga
 
mind a város régi nagyságára emlékeztet.

Azonban Córdoba leghíresebb épülete a Mezquita. Ez egy mecset, melyet teljesen egyedülálló stílusban építettek. Ennek külsõ falai több, mint ezer éve állják az idõ forgatagát.
A több, mint kétezer négyzetméteren karcsú oszlopok közt gyûltek imára az iszlám hívei.  Elfogott az ámulat és tisztelet a letünt kor építeõmestereinek tudománya elõtt. Lenyügözõ, ahogy a karcsú oszloperdõkön nyugvó boltívek sokasága közt feltárul a belsõ tér hatalmas mérete.
Córdoba visszafoglalása után a keresztény püspök nem tûrhette meg az iszlám világ eme csodálatos építményét. Még az emlékét is el akarta törölni ennek a vallásnak. A Mezquitat le akarta bontatni és a helyére templomot építtetni. A lakosság hatalmas tiltakozására "csupán" a mecset közepét bontatta el és ide építtette a csupa dísz barokk templomot.
Érdekes a két stílus találkozása. Az egyedi hangulatú, karcsú oszlopsorok elbontásával nyert helyen építették meg a kersztény székesegyházat.  A világon egyedûlálló mór építészeti remekbe beleerõltetni egy katolikus templomot ....., nem volt nyerõ ötlet.  Ferdinánd, spanyolország királya, itteni látogatásakor meg is jegyezte: "Olyat bontottatok le amibõl csak egy volt, és olyat építettetek helyébe, amibõl minden városban van egy."
 
Az eredetileg minaretnek épült torony azért maradt meg, mert itt helyezték el a katedrális harangjait.
Távozóban a régi római alapokon nyugvó híd mellől vethetünk egy búcsú pillantást a ma is lenyügözõ élményt adó történelmi épületekre, a Mezquita közebéből kiemelkedő bazilikára és bevéshetjük emlékeinkbe a város egyedülálló hangulatát.
 
Címkék: 
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja