Jelenlegi hely
.
Madridi állásfoglalás: az elűzütt Szefard zsidók leszármazottai spanyol állampolgárok.
Több mint fél évezred múltán a madridi kormány jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében az 1492-ben elűzött zsidók leszármazottai állampolgárságot kaphatnak Spanyolországban, anélkül, hogy le kellene mondaniuk jelenlegi állampolgárságukról - írta vasárnap az izraeli kormányhoz közelálló Iszrael Hajom (Izrael Ma) című lap.
1492 jelentős év volt a spanyol nemzet történetében és a világtörténelemben is: Az év elején elesik Granada, s ezzel véget ér az Ibériai-félszigeten az arab jelenlét; Spanyolország a Katolikus Királyok (Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd) uralma alatt egyesül. Ugyanennek az évnek a végén pedig Kolumbusz felfedezi a spanyolok és a világ számára Amerikát.
A két nagy esemény között, 1492 márciusában azonban egy nem kevésbé nagy horderejű esemény is lezajlik: Granadában megfogalmazott ediktumukban (melynek több változata is ismeretes) a Katolikus Királyok kiparancsolják országaikból a zsidókat, akiknek három hónap áll rendelkezésükre, hogy elhagyják a területet – a visszatértés totális tilalma mellett. Hogy pontosan hányan hagyták el a Reconquista lezárásával egységesülő, és ezzel párhuzamosan a vallási tolerancia maradványait is felszámoló, a cuius regio eius religio (akié a terület, azé a vallás) elvét már 1492-től megvalósító Spanyolországot, nem lehet pontosan tudni. Különböző becslések 40 és 350 ezer fő közé teszik a kiűzöttek számát; őket nevezzük szefárdoknak.
A lap úgy fogalmaz, hogy Kasztíliai Izabella és Aragónai Ferdinánd forog a sírjában, ugyanis a modern Spanyolország végképp szembefordult az egykori inkvizíciós döntéssel, amely révén a középkorban elűzték hazájukból a zsidókat. Az egykori száműzöttek leszármazottai, a világban szétszóródott szefárd zsidók a pénteki határozat szerint elnyerhetik a spanyol állampolgárságot úgy, hogy - az eddig érvényben volt spanyolországi törvényekkel ellentétben - a jövőben nem kell megválniuk jelenlegi állampolgárságukról sem.„Adósságunk van a spanyol zsidókkal szemben a spanyol nyelv és kultúra terjesztéséért az egész világon” - idézi 
az izraeli lap a spanyol igazságügyi minisztert. Alberto Ruíz-Gallardón rámutatott: „Az elfogadott törvénynek nagy történelmi jelentősége van, nemcsak azért, mert múltunk olyan eseményéhez kötődik, amelyre nem vagyunk büszkék (mint a zsidók 1492-es kiűzetése), hanem azért is, mert ez a törvény a nyitott, plurális spanyol társadalom kifejezője is” - tette hozzá.
A miniszter elmondta, hogy sok család megőrizte egykori házuk kulcsát. Az állampolgárságot kérelmezőknek bizonyítaniuk kell spanyol eredetüket családneveikkel, nyelvtudásukkal, családfájuk ismertetésével, valamint be kell mutatniuk a szefárd vallási közösség részéről kiadott igazolást, noha nem kell vallásosnak lenniük.
A becslések szerint jelenleg mintegy három és fél millió szefárd zsidó él szerte a világban, főleg Franciaországban, 
Amerikában, Törökországban, Mexikóban, Argentínában, Chilében és Izraelben. A szefárd zsidók amerikai szervezete üdvözölte a spanyol kormány döntését.
A spanyol törvények eddig nem tették lehetővé a kettős állampolgárságot, kivéve, ha a szomszédos Portugáliában, Andorrában vagy az egykori gyarmatokon és a dél-amerikai országokban élőkről volt szó.
A szakértők szerint 1492-ben, a spanyol zsidók kiűzetésekor mintegy háromszázezer szefárd zsidó élt Kasztíliai Izabella és Aragónai Ferdinánd spanyol királyságában.
Vár a Costa del Sol