HAARP

Alaszka délkeleti sarkában, az atabaszk indiánok athna nevű törzsének egykori halász- és vadászterületén található egy – körülbelül 300 állandó lakosú – kis település, Gakona. Határában sétálva az óvatlan látogató (aki talán csak a környék lazacállományát szeretné egy kicsit csökkenteni) könnyen járhat úgy, hogy zord tekintetű, egyenruhás, fegyveres férfiak állítják meg, és ahelyett, hogy udvariasan a fogás felől érdeklődnének, felszólítják, hogy takarodjon a francba, ha nem akar magának problémát.

Egy tudományos kutatóintézet közvetlen szomszédságában vagyunk. Lássuk, mi rejtőzik az erdőben, a szögesdrót mögött.

A HAARP (ahogyan azt sejthettétek) egy betűszó, a High Frequency Active Auroral Research Program, vagyis a Magasfrekvenciás Aktív Sarki Fény-kutató Program (esetleg  Magasfrekvenciás Sarki Fény-kutató Aktív Program, neadjisten Aktív Magasfrekvenciás Sarki Fény-kutató Program; aki akar, még játszadozhat a sorrenddel, de sok jelentősége nincs) rövidítése. A washingtoni védelmi minisztérium menedzseli (mégpedig a Légierő és a Haditengerészet tudományos kutatólaborjai), de több híres amerikai egyetem (például az UCLA, a Stanford, a MIT és a Cornell, hogy tényleg csak a legismertebbeket említsem) is a nevét adja az egészhez, ami azt mutatja, hogy elég komoly cuccról van szó.

Nem szeretnék túlságosan belemenni műszaki részletekbe (majd a szakemberek megteszik ezt a kommentek között, ha akarják), ezért tényleg csak pár alap-adat; előre is elnézést kérek a mérnököktől és fizikusoktól, ha vájt fülüknek ez a rész túl vulgárisnak fog tűnni. A teljes konteó megértéséhez azonban szükség van egy kis értelmező szótárra; a bölcsészektől meg elnézést…

Sarki fény: természetes jelenség, az ionoszférában bőségesen megtalálható elektromos részecskék (ionok) tömeges, nagy felületű, a Földről szabad szemmel is megfigyelhető kisülése; ha az Északi-sark közelében jön létre, aurora borealis-nak (északi fénynek), ha a Déli-sark környezetében, akkor aurora australis-nak (déli fénynek) nevezik;

Ionoszféra: a Föld magaslégkörének része, 50-800 kilométeres magasságban a földfelszíntől. Különösen gazdag ionokban (elektromos töltéssel rendelkező részecskékben), és magas hatásfokkal veri vissza a rádióhullámokat;

Antenna: olyan műszaki eszköz, amely elektromágneses hullámokat (közelebbről: rádióhullámokat) képes venni vagy sugározni.

A mintegy 50 millió dolláros éves költségvetéssel működő, és alig két éve befejezett (2007 közepe óta teljes gőzzel üzemelő) létesítmény szíve-lelke egy körülbelül 13 hektáros terület, amelyen 180 darab, 21 méter magas dipólus-antennát helyeztek el; ezek rádiófrekvenciás összteljesítménye 3,8 MW. És mire képesek ezek az antennák? Hát arra, hogy az ionoszféra egy előre meghatározott területére magasfrekvenciás rádióhullámnyalábot bocsássanak, aminek következtében ott elektromágneses folyamatok keletkeznek, amelyek aztán további (felerősödött) rádióhullámok születését eredményezik. Ezek aztán képesek a földi telekommunikáció befolyásolására, és mivel ezek egy csoportja, a rendkívül alacsony frekvenciájú hullámok (extremely low frequency, vagyis ELF-hullámok) gyakorlatilag akadálytalanul képes behatolni akár a nagytömegű vízbe vagy a talajba is, egyfajta radarként is alkalmazható – hogy a többi felhasználási területről most ne is tegyünk említést; majd később.
 

Itt felül láthatjátok leeegyszerűsítve az elektromágneses spektrumot.

A gakonai antennaerdő közvetlen kapcsolatban áll a Föld egyik legpengébb, legnagyobb kapacitású és leggyorsabb számítógép-parkjával, amely a University of Alaska Anchorage-i központjában működik, ennek is egy elzárt, fegyveresek által őrzött részén, a Butrovich Building-ben.

A HAARP alapjául szolgáló fizikai jelenséget a tudományos összeesküvéselméletek egyik központi alakja, régi ismerősünk, Nikola Tesla mester is tanulmányozta, aki 1934-ben felfedezte azt, amit a sajtó később – a tőle megszokott, visszafogott stílusban – „halálsugárnak” becézett. Ez egy olyan fegyver lett volna, amely 500-600 kilométeres távolságból képes az ellenséges repülőgépek fedélzeti műszereit megbolondítani, ugyanakkor békés felhasználása lehetővé tette volna jelentős energiamennyiség azonnali, célzott és drótnélküli átvitelét sok száz kilométerre. A prototípus elkészítéséhez azonban kétmillió (akkori) dollárra lett volna szükség, amit Tesla nem tudott összekalapozni.

Na, ne vigyük túlzásba a tudományos ismeretterjesztést (látom ám, hogy kókadoznak a fejek, a szemhéjak meg egyre nehezebbek), hanem vegyük inkább jobban szemügyre magát a HAARP-programot, és nézzük meg, mire is képes a berendezés, legalábbis a konteósok szerint.

Azon persze minden józan gondolkodású ember csak kuncogni tud, ha azt hallja, hogy a Pentagon évente több tízmillió dollárt áldoz csupán azért, hogy a sarki fényt tanulmányozza (a HAARP energiaigénye megegyezik egy ötvenezres városéval; a generátorok naponta mintegy 150-200 tonna gázolajat égetnek el). Nem csoda, hogy az alaszkai létesítmény megmozgatta az emberek fantáziáját.

1.) A halálsugár

A teórai szerint a HAARP gyakorlatilag az amerikai szuperfegyver, az amerikai SDI (Strategic Defense Initiative, vagyis a csillagháborús kezdeményezés) földi megfelelője, a végső megoldás, amit egy texasi fizikus (Bernard Eastlund) dolgozott ki, természetesen Nikola Tesla munkásságára támaszkodva. Eastlund egy olyan, fegyverként is hasznosítható dolgot talált fel, amely gyakorlatilag ugyanazt tudja, mint az előbb általunk is említett Tesla-féle halálsugár (ennek alapelvét és leírását a 4.686.605 számon USA-szabadalom is védi 1987 óta). A szabadalom tulajdonosa egy ARCO Power Technologies Inc. nevű cég; ők a Pentagon egyik legjelentősebb beszállítójának, az ARCO-Atlantic Richfield-nek a leányvállalata. És senkit nem lep meg, ugye, ha elmondom, hogy az ARCO építési cége nyerte a gakonai beruházás megvalósítására kiírt pályázatot.  

Az elmélet szerint tehát a 180 antenna szükség esetén létrehozza azt a halálsugarat, amely (az ionoszféra és/vagy a magnetoszféra visszaverő képességét felhasználva) képes akár a földgolyó másik felén található katonai (vagy polgári) objektum megsemmisítésére, de legalábbis annak elektronikájának tönkretételére.

2.) Időjárás-befolyásolás

A világtörténelem során a katonák (és a földművesek, de őket most nem cseszegetjük) mindig is eljátszottak a gondolattal, hogy milyen jó is lenne a rendelésre, előre meghatározott területekre érkező eső, napsütés, szél vagy más meteorológiai jelenség. A huszadik-huszonegyedik század egyenruhásai már sokkal nagyobb léptékekben gondolkoznak, mint – mondjuk – az a kora középkori angolszász elődjük, aki teljesen elégedett lett volna teszem azt egy tengeri viharral, amely 1066-ban szétveri az inváziós normann sereget.

Bizony; a US Army, Navy vagy Air Force szakemberei sokkal nagyobb léptékben gondolkoznak: földrengésekben, szökőárban, hurrikánokban…

3.) Aztán van még egy érdekesség a HAARP -al kapcsolatban.

A poszt elején említettük az ELF-hullámokat. Nos, konteósok egy csoportja meg merne esküdni arra, hogy a HAARP-ot úgy alkották meg, hogy ilyen hullámokat közvetlenül is képes kibocsájtani. Márpedig az emberi agy pontosan ilyen frekvencián (3-25 hertz) is működik, úgyhogy távolról befolyásolni lehet a gondolkodást, vagyis – végső soron – az egyének, csoportok (és államok, hadseregek) tetteit. Ha nem is most, de a nem is oly távoli jövőben mindenképp.

Csak tájékoztatásul: az agy delta-hullámai 1-3 hertzesek – ilyenkor nagyon, álomtalanul mélyen alszunk, esetleg elveszítettük eszméletünket; a théta-hullámok 4-8 hertzesek – ez az álom-állapot alvás közben; a sokat emlegetett „lemegyek alfába” alfa-hullámok (9-12 hertz) az elalvás vagy az ébredést közvetlenül megelőző, kvázi-éber állapotra jellemzőek, míg totál ébren a béta-hullámok működnek (13-20 hertzen). 

És biztosan lesz olvasó, aki majd elmeséli, mi is az a Schumann-frekvencia, és mi a jelentősége a 7,83 hertzes frekvenciának. Élvezni fogjátok.

A terület nem új; egyrészt olvassuk át a magzinban megjelent elemzést a Tökéletes katona-projektről, másfelől meg gondoljunk arra, hogy egy José Manuel Delgado nevű spanyol professzor már 1952-ben (mialatt a Yale-en tanított) kimutatta, (először majmokon, majd embereken) hogy bizonyos frekvenciájú sugárzással emocionálisan befolyásolni lehet az egyéneket, tartós „kezeléssel” pedig maradandó változást lehet elérni a gondolkodásmódjában, anélkül, hogy az agy fizikálisan (tehát külsőleg kimutatható módon) megsérülne vagy károsodna.

Az alaszkai létesítményhez hasonlóakat terveznek (vagy már meg is valósítottak) Puerto Ricóban, Norvégiában, az Egyesült Királyságban, de Japánban, Tadzsikisztánban és Ukrajnában is folynak az előkészületek – és mindenhol jelentős amerikai pénz (is) van a háttérben.

Hm, csak engem kezd egy kicsit az Új Világrend előszobájára emlékeztetni ez az egész..?

És még mielőtt túl nagy mosolyra húzódna a szátok: az Európai Unió különbizottságot állított fel a HAARP lehetséges hatásainak tanulmányozására, amelyben a természettudósok mellett helyet kaptak pszichológusok, nyelvészek és szociológusok is – vagyis Brüsszelben sem tekintik kizárólagosan természettudományos témának.

Ha úgy érzed, hogy egyre gyakrabban fáj a fejed és sokszor teszel olyat,amit később magad is megbánsz, továbbá ha az időjárás szerinted sem olyan, mint amilyennek lennie kéne, esetleg te is láttál már alföldi kertedben sétálva intenzív sarki fényt, majd egy zöld sugarat, amint felnyársal egy sündisznót vagy repülőgépet – te vagy a mi emberünk! Oszd meg véleményed, tapasztalataid, aggályaid és reményeid velünk itt, a kommentekben!

Forrás: Tiboru