Amerika felfedezése Spanyolország nemzeti ünnepe

 Spanyolország nemzeti ünepe október 12.,  amikor Kolombusz először kötött ki Amerika partjainál.

De hát semmi sem olyan egyszerű, mint leírni, hogy Kolombusz 1492-ben három hajóval elindult India felé. A felfedező út megszervezése ennél kicsit összetettebb feladat volt.
Ebben az időben még széles körben uralkodatt az a nézet, miszerint a Föld egy lapos korong, aminek szélén a hajók leesnek a semmibe.
Az utazás megvalósulása és ötlete közt bő tíz év telt el. Egy ilyen útnak útnak komoly költségei vannak, amit Kolombusz nem tudott volna finanszírozni. Ezért olyan hatalmasságokat keresett, akiknek ez módjában állt.  Az út bizonytalan kimenete miatt, nem tolongtak az adakozni vágyó királyok. Nem volt kedvük bizonytalan eredményért egy vagyont kockáztatni.

Kitartása végül eredménnyel járt. Többszöri elutasítás után 1492-ben sikerült meggyőzni a katolikus királyokat, Aragóniai Ferdinándot /1479-1516/ és Kasztíliai Izabellát /1474-1504/, hogy a Föld gömbölyűségéről terjengő elmélet igaz. Ennek következtében nyugat felé hajózva is elérhető a mesés kincsű India, aminek gazdagságából a felfedezésre váró tengeri út jóvoltból, jócskán részesülne Spanyolország.
A jóváhagyást hozó audienciára szerencsás időszakban, a mórok feletti győzelemi mámorban került sor. Talán ez is közrejátszott, hogy megkapta admirálisi kinevezését az igényelt felszerelést és a három hajót.

Az expedíció nem indult túl szerencsésen.  Ugyanis az egyik hajó, (Pinta) sérülései miatt már a Kanári-szigeteknél a fottának kikötőbe kellett vonulnia. A javítások és a kedvező széljárás kivárása után, Kolumbusz csak szeptember 6-án indulhatott tovább nyugat felé.  Útja a továbbiakban sem a tervek szerint alakult: először az iránytű „rendetlenkedése” okozott problémát, az idő múltával pedig az utazás látszólagos eredménytelensége okozott konfliktust. Kolombusz ugyanakkor számításai és szerzett információi alapján jelentősen alábecsülte a Föld kerületét. A felfedező úgy vélte, négy hét alatt elérheti Kína partjait, a határidő lejártával azonban még mindig a nyílt óceánon hajózott.
Ha hihetünk a beszámolóknak, Kolumbusz – október 12-én – szinte a lázadás előtti utolsó pillanatban pillantotta meg a szárazföldet.

Kolombusz birtokba veszi a felfedezett földrészt a spanyol korona számára

A Karibi-szigetek egy részét bejárva tudomására jutott a közeli nagyobb szárazföld, Amerika léte amit igazán a következő expedíciók során fedeztek fel. Viszont, ha már ott járt, a híreken kívűl összegyüjtött annyi kincset, egzotikus fűszernövényt, aranyat, amennyiből búsásan megtérült az expedíció költsége.
A királyi udvarban az admirálist szinte hősként fogadták, elhalmozták címekkel és kitüntetésekkel, majd hamarosan egy újabb úttal bízták meg. Kolumbusz Kristóf élete során még három expedíciót szervezett Amerikába, amit egyébként egészen haláláig India és Ázsia földjének hitt.
Tévedései dacára a genovai hajós 1492-es útja történelmi jelentőséggel bírt, mivel felfedezéseivel megalapozta a születő spanyol világbirodalmat és az egész világot feltáró földrajzi felfedezések korát.

Kolumbusz Kristóf (portugálul: Cristóvão Colombo, spanyolul: Cristóbal Colón)