Mégsem egészséges a zsírszegény étrend

Sokáig akar élni? Egyen több zsírt, de kevesbb kenyeret!

A 2017 augusztus végén a világ egyik legrangosabb orvostudományi folyóiratában, a The Lancet-ben megjelent vizsgálat egyértelműen cáfolja a ma hivatalos étrendi ajánlás érvényességét.

A teljes cikk kivonatos fordítása:

A szív- és érrendszeri betegség világszerte óriási probléma és a halálozás egyik fő oka. A táplálkozás az egyik legfontosabb módosítható tényező e betegségcsoport és más civilizációs betegségek kialakulásában. A jelenleg érvényben lévő ajánlás szerint a zsírfogyasztást 30% alatt kell tartani, a telített zsírok pedig ne haladják meg az étrend 10%-át. ezek az ajánlások azonban tudományosan nemigen megalapozottak, hiszen un. ökológiai vizsgálatokra épülnek. Az ökológiai vizsgálat azt jelenti,hogy megnézik egy ország zsírfogyasztását és összevetik a szívbetegség és szívhalálozás gyakoriságával. ezzel alapvetően két baj van. ezek a vizsgálatok csak a zsírfogyasztást nézték, de nem vizsgálták pl. a szénhidrátfogyasztást, mert eleve azt akarták igazolni,hogy a zsír a káros. A másik gond, hogy nem egyénre lebontva nézték, ki mennyi zsírt fogyaszt és milyen mértékben betegszik meg, hanem az összlakosság zsírfogyasztását és megbetegedési valamint halálozási adatait vetették össze.
 

Az eddig egészségesnek tartott zsírszegény étrend az új kutatás szerint növeli az elhalálozás kockázatát

Újabban egyre több metaanalízis és követéses vizsgálat mutatta ki,hogy a zsírfogyasztás nem okoz szívbetegséget és szívhalált. Ráadásul, mivel a fejlett országokban nagy a bőség, nem tudni, az itt nyert adatok mennyire vihetők át szegényebb országokra. A PURE (The Prospective Urban Rural Epidemiology azaz a Városi és Vidéki Követéses Epidemiológiai) vizsgálat e kérdések ellenőrzésére remek lehetőséget nyújtott.

Jelen vizsgálatban a zsírok és szénhidrátok egészségre, megbetegedésre, életkilátásokra gyakorolt hatását vizsgáltuk. Három fejlett (Kanada, Svédország és Arab Emirátusok), 11 közepesen fejlett (Argentína, Brazília, Chile,Kína, Kolumbia, Irán, Malajzia, elfoglalt palesztin területek, Lengyelország Dél-Afrika és Törökország) és négy alacsony jövedelmű országot (Banglades, India, Pakisztán és Zimbabwe) vontak be a vizsgálatban. 135 335 személyt követtek átlagosan 7 éven át egyénileg többször felvett táplálkozási és egészségügyi adatokkal. Az elsődleges cél a bármilyen okból bekövetkező, ill. szív- és érrendszeri betegségből bekövetkező halálozás, a másodlagos cél a szív- és érrendszeri megbetegedések táplálkozással való kapcsolatának vizsgálata. Minden személyt a zsír, a fehérje, ill. a szénhidrátfogyasztás mennyisége alapján 5 csoportba valamelyikébe soroltak be.

Az alábbi grafikonon jól látható, hogy minél több zsírt vagy telített (állati) zsírt fogyaszt valaki, annál kisebb eséllyel hal meg bármilyen okból és annál kisebb eséllyel betegszik meg szív- és érrendszeri betegségben. Ezzel szemben minél több szénhidrátot fogyaszt, annál valószínűbben hal meg bármilyen okból és alakul ki nála szív- és érrendszeri betegség.

Valójában már rég tudjuk, hogy így van, csak a nyugati orvoslás és a hivatalos étrendi ajánlások hazudják az ellenkezőjét. Jelen vizsgálat kiemelkedő jelentőségű, mivel hatalmas mintán, egyénre lebontva végezte az elemzést, és mivel szegény és gazdag, európai, ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokban élőknél egyaránt ugyanaz jött ki, az is bebizonyosodott, hogy így működik az emberi szervezet, csak egy hazug teória nevében az elmúlt 60 évben százmilliók halálát és megbetegedését okozta az orvoslás és a dietetika. A hazudozás nyilván ezután is megy majd tovább, hiszen a gyógyszeripar, na meg a téves teóriából remekül megélő, az iránt többszörösen elkötelezettek érdekei határozzák meg a táplálkozási ajánlásokat. akkor is, ha ezzel továbbra is embereket betegítenek, ill. ölnek meg.

Csak hogy számszerűsítsem is a vizsgálat némely eredményét: a legkevesebb zsírt fogyasztókhoz képest a legtöbb zsírt fogyasztók 30%-kal kevésbé valószínűen halnak meg szív- és érrendszeri betegségben, 18%-kal kevésbé valószínűen kapnak sztrókot, és egyáltalán nincs kapcsolat a zsírfogyasztás és a szív- és érrendszeri megbetegedések között. A gyilkosnak kikiáltott telített (állati) zsírból legtöbbet fogyasztóknak 14%-kal alacsonyabb az összhalálozása, és 21%-kal ritkábban kapnak sztrókot. Az állati zsírok nem állnak kapcsolatban a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel.

Ugyanígy, akik a legtöbb fehérjét fogyasztják a legkevesebbet fogyasztókhoz képest, azoknak 12%-kal kisebb az összhalálozás, és az állati fehérje védőhatású az összhalálozás szempontjából, míg a növényi fehérje nem mutat kapcsolatot.

A szerzők végkövetkeztetése: eredményeink nem támogatják a jelenlegi ajánlásokat,amelyek az össz zsírfogyasztást 30% alá, az állati zsírfogyasztást 10% alá javasolják visszaszorítani. A sok szénhidrátot fogyasztók viszont jól teszik, ha lecsökkentik a szénhidrát bevitelt és növelik a zsírfogyasztást.

Forrás:  Tények és tévhitek