.

Megnyúlt koponyák




A XX. században számos olyan régészeti lelet került napvilágra, aminek részletesebb vizsgálata és értelemezése napjainkra is átnyúlik. Csak néhány ezek közül: Boszniai piramisok, 5 millió éves keréknyomok, 300 millió éves alumínium alkatrész, vagy az egymás mellett megkövesedett emberi és dinoszaurusz lábnyom.

Azok a leletek, amelyek nem illeszkednek az akadémikus tudomány által felállított történelembe a háttérbe szorulnak, nem beszélnek róluk, így a tények és a hivatalos tudomány állaspontjában lévő ellentétekről  kevesen szereznek tudomást. Az iskolákban még ma is az ezer sebből vérző darwini evolúciós elméletet tanitják, mint az emberiség létrejöttének egyetlen lehetséges módját.

A hivatalos fejlődéstörténetnek ellentmondanak azok a hosszúkás koponyák is, melyeket a világ számos pontján, így Dél-Amerikában, és Egyiptomban is találtak.
A képen egy ókori egyiptomi hercegnő szobra látható, mellette egy hasonló fejformájú koponya ebből a korból. Az akadémikus tudomány ezt a kor divatjával magyarázza, miszerint azeket a koponyákat a gyermek születésétől kezdve mesterségesen deformálták. Ezen teória szerint a baba fejét deszkalapok közé tették és a koponya csak a szabadon hagyott irányba tudott növekedni.
Ez az elmélet számtalan sebből vérzik, mivel szabad szemmel is jól látható, hogy ezek a koponyák sokkal nagyobbak, mint az átlagos koponyák. Egy emberi koponya térfogata 2200-2500 köbcenti között mozog, a világ különböző pontjain talált megnyúlt koponyák viszont 2600-3200 köbcentis űrtartalmúak. És még ha lehetséges is lenne ilyen szabályosra préselni a koponyacsontokat, az legfeljebb a formáját változtatja meg, a méretét nem. Ahhoz még több csontra lenne szükség.
 

Paracas egy sivatagos félsziget az Inca régió Pisco megyéjében, Peru déli partjai mentén. Ez az a hely, ahol Julio Tello, perui archeológus még 1928-ban egy hatalmas temetőt talált, telis tele a valaha feltárt leghatalmasabb, hosszúkás koponyákkal. Ezek Paracas koponyákként váltak ismertté. Tello összesen 300 koponyát talált, amelyekről úgy gondolják, hogy körülbelül 3000 évesek.
A 2013-14-ben végzett DNS vizsgálatok azt mutatták, a koponyák egy eddig ismeretlen humanoid fajhoz tartoznak.


A tudomány sokszor átsiklik az orra előtt lévő bizonyítékokon. A legismertebb hosszú kopnyával rendelkező egyiptomi nőalak Nofertiti, akinek szépségéről és fejformájáról kiemelkedő művészi alkotásnak is tekinthető szobor tanúskodik.

Ekhnaton fáraó, azaz IV. Amenhotep nem csak az egyistenhit bevezetéséről volt híres. Igazi reformerként ő volt az, aki valósághű ábrázolásokat kezdett készíttetni az uralkodóról és családjáról. Az első feleségéről, Nofertitiről készült szobor ügyesen rejti az átlagembertől eltérő formájú koponyáját.
 

Nofertiti fejfedője mögött az átlagembertől eltérő, hosszú koponya van.
(A jobb szélen lévő koponyát a perui Paracasban találták)

Ők nem ugyanúgy néztek ki, mint a közönséges emberek. Mindketten vékonyak és magasak voltak, hosszú végtagokkal, vékony, hosszú nyakkal és hosszúkás koponyával.

Nofertitit lenyűgözően szépnek tartották. Ekhnatonnal három lányuk született, mind a hármukat ugyanilyen fejformával ábrázolják a szobraik.
Meritaten hercegnőt a közönséges vérvonalból származó Smenkhkare királlyhoz adták feleságül. A róluk készült képen (balra) látható, hogy a hercegnő és a király fejformája teljesen különböző.

A szembeötlő anatómiai különbséget a tudomány úgy magyarázza, hogy Ekhnatonnak (jobbra) valamilyen hormonális betegsége volt, amitől kissé nőies volt a megjelenése is. Ez okozta a koponya-elváltozást, és ezt örökölték lányai.

Ez az elmélet viszont nem magyarázza meg a világ többi pontján talált hosszúkás koponyák létét. Renato Davila Riquelme, (Privado Ritos Andinos Múzeum, Cuzco), aki több hasonló koponyát is talált Peruban, határozott véleménye, hogy ezek nem emberi eredetűek.
A Biblia több helyen is említi a bukott angyalok és az emberek keveredéséből származó Nefilimeket. Annak is felmerült lehetősége, hogy ez a fejforma lenne a bizonyíték egy földön kívüli humanoid faj és az emberek keveredésére.

Az elvégzett DNS vizsgálatok alapján a kutatásokat vezető Brien Foerster szerint egy új emberszerű lénnyel állunk szemben, ami nagyon távol áll a Homo sapienstől, a Neandervölgyitől és a Denisovan-tól.
 
Brien Foerster az egyik Paracas-ban talált koponyával
Brien Foerster az egyik Paracas-ban talált koponyával

A kilencvenes években Szibériában, Omszk mellett került elő több nagyon hasonló koponya, a tudósok i. sz. 4. századra teszik a korát. Nem sokkal ezután Oroszországban is találtak hosszú koponyákat, ők a 3.-5. század környékét jelölték meg származásnak.

Ezek a leletek erősítik azokat az elméleteket, miszerint a Földet egykor földönkívüli humanoidok látogatták és ezek leszármazottai lettek egyes királyi dinasztiák alapítói.
 
Címkék: 

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol