A görög válság háttérbe szorította az ukrán válságot, pedig Ukrajna rosszabb helyzetben van, mint Görögország.

A kettőjük közt az a különbség, míg Ukrajna Európai Unióba való integrálása csak a NATO legfelsőbb politikai vezetésének tervei közt létezik, és egy ukrán államcsőd nem igazán fáj a nyugatnak, addig Görögország már hosszú évek óta tag. Rengeteggel tartozik a nyugati hitelezőknek, ezért egy görög államcsőd nagy felfordulást okozna. Görögország tagja a NATO-nak, akinek irányítói még a gondolatát sem tudják elviselni, hogy egy NATO szövetséges kínai, vagy orosz befolyás alá essen, akik titkos csatornákon már felejánlották "önzetlen" segítségüket.  Ezért hatalmas nyomás nehezedik az új görög kormányra, hogy lakossági megszoritások növelésével továbbra is fizessék az államadósságot azok hatalmas kamataival együtt és ne kacsingassanak kelet felé. Viszont tény, hogy a kormány a háta mögött érezheti a nép támogatását.

Ezzel szemben Ukrajnában más a helyzet. A nyugati háttérmunkával egy éve hatalomra segített vezetés elfordult Oroszországtól, de nem tudta elfogadtatni magát az ukrán néppel. Ígéreteit nem tartotta be, és egyre jobban belemászott hatalomra kerülese idején kitört szeparatista konfliktusba. A nyugat ígéretein és némi katonai felszerelésen kívűl mást nem adott, az államcsőd továbbra is  a küszöbön áll. Az ukrán polgárok nem értik, miért kellett a semmiért felrugni az évszázados orosz kötődést és egy teljes bizonytalanságot adni helyette.

Valentyina Matvijenko, aki Oroszország ál­la­mi mél­tó­sá­gainak rang­so­rá­ban a har­ma­dik leg­fon­to­sabb tiszt­sé­get be­töl­tő politikus le­szö­gez­te: "Oroszország nem vesz­tet­te el Ukrajnát örök­re, mert a kö­zös tör­té­ne­lem, a kul­tú­ra, a val­lás össze­kö­ti a két né­pet".  Matvijenko cá­fol­ta, hogy Moszkva be­csap­ta és ma­gá­ra hagy­ta vol­na a dél­ke­let-uk­raj­nai sza­ka­dár te­rü­le­te­ken élő­ket az­zal, hogy csak hu­ma­ni­tá­ri­us se­gélyt biz­to­sít szá­muk­ra és nem tá­mo­gat­ja Oroszországhoz csat­la­ko­zá­su­kat. Azzal ér­velt, hogy a ré­gi­ó­ban élők kez­det­ben "sem­mi­fé­le el­sza­ka­dást nem kö­ve­tel­tek" Ukrajnától, és "Oroszország egyet­len sza­vá­val, egyet­len lé­pé­sé­vel sem adott ala­pot ar­ra, hogy bár­ki azt gon­dol­ja, Ukrajna fel­bom­lá­sát akarná".

Szerinte Ukrajnát egy sor ál­lam ap­ró­pénz­re vál­tot­ta a geo­po­li­ti­kai kér­dé­sek meg­ol­dá­sá­ban, és sen­ki sem ké­szül "kü­lö­nö­sebb pénzt ki­gu­be­rál­ni Ukrajnának".- írja az MTI

Egész Európában sokasodnak a problémák. Most Görögországon van a sor, következőként már Olaszország, kerülhet pénzügyi válságba. Elemzők szerint jelentős államadósággal küzdő országok még Franciaország, Spanyolország és Portugália.

Recseg ropog a levegőpénzből eladósított országok gazdasága. Előbb utóbb kiderül, az emberiség nem termelt annyi értéket, mint amennyi hitelt a központi bankok folyósítottak. Ekkor merül fel a kérdés: miből adják a hitelt?