Richelieu bíboros felemelkedése és tevékenysége

Richelieu bíboros, a Vörös Eminenciás, a francia történelem egyik legnagyobb politikusa

Richelieu bíboros (1585-1642), aki a Vörös Eminenciásként ismert, egy politikai zseni volt, egyszersmind egy olyan francia államférfi, aki létrehozta Franciaország hatalmát és az abszolút monarchiát. 1622-től volt bíboros, valamint Richelieu és Fronsac hercege 1631-től. Ő törte meg a francia protestánsok, a hugenották hatalmát, akik a kálvinizmust követték.

Ő vezette bele Franciaországot a harmincéves háborúba, azt remélve, hogy a végén a francia király lesz a szomszédos országok uralkodója. Hitt abban hogy a királynak isteni joga van elősegíteni a békét és a rendet a társadalomba. Richelieu követte a „cél szentesíti az eszközt” mondást.
Képes volt a megfelelő időben és a megfelelő helyen lenni, ami egy olyan ajándék, melyre általában az emberek karrierjeiket építik.

Egyetlen cél, kemény módszerek

Richelieu-nek egyetlen, világos célja volt: a monarchia, és hatalmas ambícióival elérte, hogy messzire nyúló hatalomra tegyen szert.
Kétségtelen, hogy egy olyan ember volt, akinek rendkívüli képessége volt ahhoz, hogy a politikai játszma minden körülményét kielemezte, majd a megfelelő következtetést vonja le. Valójában Richelieu életrajzában nincs sok olyan taktikai lépés, amelyet meg lehetne kérdőjelezni.

Gyors karrier

Richelieu magának Richelieu urának volt a harmadik fia. Nem volt jómódú, s először csak egy kicsi és szegény egyházmegyét irányított. Ez az ember briliáns agyának és rendkívüli képességeinek köszönhetően uralni tudta Franciaországot 1624 és 1642 között.
1606-ban IV. Henrik Lucon püspökévé nevezte ki Richelieu-t, majd 1616 novemberében a Királyi Tancsba is felvették a diplomácia vezetőjeként. Képzett, vonzó, elegáns, ékesszóló 31 éves püspök és politikus volt, aki mindenkivel jó kapcsolatokat ápolt, beleértve XIII. Lajost, valamint a fontos hercegeket és más prominens alakokat, s a párizsi parlamentet is.

1622-ben XIII. Lajos anyjának, Medici Mária védnöksége alatt, XV. Gergely pápa bíborossá nevezte ki.

1624-ben XIII. Lajos Franciaország miniszterelnökévé tette. A francia politikában egy kiemelkedő személyiséggé vált, s ügyesen nézett szembe minden cselszövéssel, ármánykodással és politikai manőverrel.

Csakhamar minden politikai csapáson úrrá lett. Intellektusa erőteljes, elemző és nagymértékben az észre támaszkodó volt, erős akarattal rendelkezett, továbbá megvolt a képessége mások irányítására. Richelieu roppant hatékonyan használta fel a politikai hatalmát, ugyanakkor nem volt könnyű dolga.
Szörnyűséges nyomásnak, az udvaron belüli cselszövéseknek, valamint a külső ellenségeknek volt kitéve.Sok olyan ellensége volt Richelieu-nek, aki megpróbált ártani neki – sikertelenül.
Tucatnyi összeesküvés és fondorlat kötődik a kardinális életéhez, viszont mindenkit sikerült lecsillapítania.
 

Henri Motte Richelieu bíborosról szóló ábrázolása La Rochelle ostrománál. Image credit: wikipedia

Külpolitikát kellett folytatnia körülbelül 65 ellenséges és külföldi politikussal, továbbá néhány ellenséges, lázadó nemzeti központ ellen is. Rendkívüli politikai képességet követelt tőle, hogy a legtöbbször meg tudja őket nyerni, de Richelieu-nek sikerült. A párizsi hatalmi központ csupán üzenetek formájában továbbította a parancsokat.

A legfontosabb leveleket a hivatal rejtjelezte, amely ugyanakkor más kódokat is fel tudott törni. A bíboros találta fel az első igazi politikai újságot.
 

A hugenották bukása és a vallásszabadság engedélyezése

1625-1628 között hadat viselt a hugenottákkal szemben, akik a király elleni egyik legfőbb erőt képviselték.

Miután 1629-ben legyőzte a hugenottákat, egy rendeletben kegyelmet adományozott, amely megparancsolta, hogy a hugenották lemondanak a politikai függetlenségükről és visszaszolgáltatják az erődítményeket, de ugyanakkor vallásszabadságot kapnak. 1630. november 11-én Franciaország miniszterévé nevezték ki.

Az abszolutizmus megerősítése és az arisztokrácia hatalmának meggyengítése

Könyörtelenül törte le a nemesség ellenállását. Számos reformot vezetett be, köztük az arisztokrácia pozíciójának a meggyengítését. 1630-ban megtiltotta az arisztokratáknak a kereskedelmet, majd nemsokkal ezt követően a magánháborúk folytatásától és az erődjeik megerősítésétől eltiltotta őket (a meglévőket ki kellett vásárolni).

Jelentősek voltak a Franciaországért véghezvitt eredményei

Richelieu-t tekintik az erős királyi hatalom egyik megteremtőjének Franciaországban. Megreformálta az ország tengerészetét és hadseregét. Emellett legyőzte a lázadókat és elősegítette a királyi abszolutizmust. Szándékában állt Franciaországot a legnagyobb hatalommá tenni Európában kemény, kegyetlen, mindazonáltal szemmel láthatóan hatékony módszereit felhasználva.

Úgy tartják, hogy az emberek vagy szerették, vagy gyűlölték őt, nem volt más alternatíva.

Gyengülő egészség és halál

1642. novemberében megbetegedett. 1642. december 4-én hunyt el. Halála előtt levelet intézett XIII. Lajoshoz:

„Vigasztalódnom kell, amiért a dicsőség és az elismertség csúcsán kell elhagynom a királyságot.”

Türelme és makacssága volt az egyik fő fegyvere a bíboros politikájának. Haldokolása során a gyóntatópapja általi javaslatra, mely szerint bocsásson mg az ellenségeinek, ezt válaszolta: „Nekem nincsenek ellenségeim, azonban Franciaországnak vannak.”

A cikk alapjául szolgáló forrás: http://www.ancientpages.com/2018/10/26/cardinal-richelieu-red-eminence-one-of-the-greatest-politicians-in-french-history/
 

A cikket fordította és szerkesztette: Száraz György,    boldognapot.hu