Érthetetlen eltűnések

2014, január 12 - 18:53 | Costa del Sol m...

A mai 6 milliárdos népesség mellett senkinek nem tűnik fel fel, ha néhány 10 vagy 100 ezer ember megmagyarázhatalan módon, nyomtalanul köddé válik. Vannak esetek, mikor az eltűntnek nyílvánított személy jobbnak látja megrendezni saját eltűnését, mint valamely korábbi tettéért bíróság elé állni. De most nem ilyen esetről van szó. Ez egy olyan történet, amely több kérdést vet fel, mint amennyit megmagyaráz.

David Paulides korábban egy nemzeti parkban (NPS, Nemzeti Park Szolgélat) teljesített szolgálatot, mint erdőőr. Felkeltette figyelmét, hogy a parkban, de más nemzeti parkokban is időről időre, megmagyarázhatatlan módon tűnnek el emberek. Ezek az esetek annyira izgatták, hogy elkezdett utánuk nyomozni. Több, mint 3 évnyi, közel 7000 órányi munkát feketett annak kiderítésére, ezek miként történhettek meg. David kutatásaiban beszámol eltűnt gyerekekről, felnőttekről és idősekről, de mindebben a legdöbbenetesebb, hogy ezek néha a barátok és rokonok szeme láttára történtek.

Mivel nemzeti parkban dolgozott először információt kért a parkoktól, az eltűnt személyekről. Legnagyobb meglepetésére a parkok erről semmiféle nyílvántartással nem rendelkeznek.

"A közvéleménynek meg kell értenie, hogy ezeken a helyeken az eltűnt emberek nyílvántartása nem egy egzakt tudomány. Nem kellenek hozzá hatalmas számítógépek, bőven elég néhány papírlap. Osszuk fel a lapot oszlopokra, dátumra, időre, helyre, névre és csoportra. Mindössze a park felügyelő irodájának falára kell kitenni a papírt, és hozzáadni, vagy törölni az eseteket, ahogy éppen alakulnak. Ez nem bonyolult, nem költséges és nem időigényes," - magyarázta David Paulides az Examiner-nek egy interjúban.

Ugyanebben az interjúban azt is elmondta, hogy az NPS 1,4 millió dollárt kért azért, hogy listát készítsen az eltűnt emberekről. Az interjúban megkérték a veterán rendőrt, röviden meséljen el egy általa vizsgált érdekes esetet.

Az egyik legutóbbi igen furcsa eset Dél-Karolinában történt 2011-ben, mely kiemelt helyet kapott könyvemben. Amikor elmesélem az embereknek ezt a történetet, megkérem őket próbáljanak meg visszaemlékezni fiatal, pontosabban 21 hónapos korukra. Nem szokott sikerülni.
A történet főszereplője ugyanis egy 21 hónapos kisfiú, akitől nem lehet elvárni, elmesélje mi történt vele.

A történet érdekessége kedvéért, arra kérem Önöket, olvasókat is, hogy emlékezzenek! Ebben a korukban mennyire tudtak totyogni, milyen messzire tudtak elgyalogolni, és mennyire gyorsan tudtak több száz métert gyalogolni. Mekkora lehet az erőnléte egy 21 hónapos gyereknek? Elképzelhető-e ekkora teljesítmény amit segítség nélkül megtett?

Történetünkben egy kisfiú a család kutyájával és az anyjával volt együtt a házban. Míg az anya valamiért kiment a szobából, addig a kisfiú és a kutya szó szerint eltűnt. Mikor az anya visszatért, híába hiába kereste, szólongatta kisfiát az nem volt sehol. Ekkor kirohant, hogy ellenőrizze az udvart, Ott sem találta őket. A házat nagy nyílt terület, vette körül, amit távolabb erdős rész követet. A kutyát is hívta, de az sem jött a hívó szóra. A fiú és a kutya nemhogy az udvaron, de még látóhatáron belül sem sem volt.
Az anya azonnal hívta a seriffet, és a keresők tömegével kezdtek érkezni. Késő délután az időjárás esősre fordult. A keresők továbbra is járták a környéket, de nem találtak semmit az éjszaka.

Másnap a seriff helyettese, valamint egy másik rendőrtiszt csónakba szállt és a közeli folyónál keresték a fiút. Úgy két mérföldre lehettek a háztól, mikor alacsonyan elszállt felettük a kereső helikopter, ami szintén az apró testet kutatta.

A két tiszt felfelé evezett a folyón. A következő kanyarulat után egy homokpad volt a folyó közepén. Legnagyobb meglepetésükre ott látták meg a hátán fekvő kisfiút élve, épen és sértetlenűl. A feljegyzések szerint ez 14:30-kor történt, közel 24 órával az eltűnés után

A helikoptert azonnal a helyszínre hívták, hogy vegye fel a fiút, és vigye vissza a lakóhelyére. A pilóta viszont állította, hogy nem sokkal korábban repült át a homokpad felett, de a fiú akkor még nem volt ott.

Sok érthetetlen van ebben az esetben. Nem érthető, hogyan tudott a fiú olyan gyorsan eltűnni a házból. Miképpen sikerült egy 21 hónapos gyereknek keresztülmennie egy sűrű erdőn, átmenni a folyón, és kikötni egy homokpadon a folyó közepén. Vajon miért nem válaszolt a fiú a több száz keresőnek, akik az erdőt járták egész éjszaka?
Érthetetlen, hogy a fiú nem hűlt ki, miközben a hőmérséklet 5 ºC körül volt, és az eső is esett. Közben a család kutyája is megjelent a háznál.

Ez az egyik abból a három esetből, amikor nagyon kicsi gyerekek, kutyájukkal együtt tűntek el egy ház belső teréből. Mindegyik eset egyformán rejtélyes - összegezte David.

Az egykori rendőr felvázolt néhány érdekes hasonlóságot ami összeköt több megvizsgált esetet.

"A feljegyzett esetek többségében, mikor az eltűnt embereket megtalálták, öntudatlan vagy félig tudatos állapotban voltak. Sokszor olyan területen bukkantak rájuk, amit korábban már átkutattak. Az ilyen esetek túlnyomó többségében a gyerekek annyira fiatalok voltak, hogy még nem tudtak beszélni, vagy valamilyen fogyatékosságuk nem tette számukra lehetővé, hogy beszéljenek, vagy emlékezzenek arra ami történt. Azok a ritka esetek, amikor emlékeztek a tényekre, érthetetlenek és teljesen rejtélyesek."

A cikk az Examiner és az Új Világtudat fordítása a alapján készült.

Hasonló témájú cikkek:

Évente 35-40 ezer eltűnés a nyugati világban

Kezdjük a legelején és próbáljuk meghatározni, mit is értünk „eltűnés” alatt. Természetesen nem a négyes-hatos villamoson köddé vált mobiltelefonunkra, vagy a másik klasszikus, minden háztartásban jól ismert esetre (a mosógépbe párosával berakott, majd onnan szőrén-szálán felszívódó egy darab zoknira) gondolok, hanem azokra az emberi lényekre, akik (általában egyik napról a másikra) egyszerűen eltűnnek lakókörnyezetükből, s mindenféle előjel és/vagy ésszerű magyarázat nélkül nem mutatkoznak többé.