530 éve indult el Kolombusz Kristóf indiába

530 éve indult el Kolombusz indiába, de nem oda jutott

Felfedezte Amerikát, de haláláig úgy hitte Indiában járt.

De hát semmi sem olyan egyszerű, mint leírni, hogy Kolombusz 1492-ben három hajóval, kedvező szélben elindult India felé. A felfedező út megszervezése ennél kicsit összetettebb feladat volt.
Ebben az időben még széles körben uralkodott az a nézet, miszerint a Föld egy lapos korong, aminek szélén a hajók leesnek a semmibe.
Az utazás megvalósulása és ötlete közt bő tíz év telt el. Egy ilyen útnak útnak komoly költségei vannak, amit Kolombusz nem tudott volna finanszírozni. Ezért olyan hatalmasságokat keresett, akiknek ez módjában állt.  Az út bizonytalan kimenete miatt, nem tolongtak az adakozni vágyó királyok. Nem volt kedvük bizonytalan eredményért egy vagyont kockáztatni.

Kedvező szélben indultak el Spanyolországból

Az elindulás után nem sokkal gondok akadtak az egyik hajóval. A Pinta sérülései miatt a Kanári-szigeteknél a flottának kikötőbe kellett vonulnia. A javítások és a kedvező széljárás kivárása után, Kolumbusz csak szeptember 6-án indulhatott tovább nyugat felé.  Útja a továbbiakban sem a tervek szerint alakult: először az iránytű „rendetlenkedése” okozott problémát, az idő múltával pedig az utazás látszólagos eredménytelensége okozott konfliktust. Kolombusz ugyanakkor számításai és szerzett információi alapján jelentősen alábecsülte a Föld kerületét. A felfedező úgy vélte, négy hét alatt elérheti Kína partjait, a határidő lejártával azonban még mindig a nyílt óceánon hajózott.
Ha hihetünk a beszámolóknak, Kolumbusz – október 12-én – szinte a lázadás előtti utolsó pillanatban pillantotta meg a szárazföldet.

Kolombusz birtokba veszi a felfedezett földrészt a spanyol korona számára

A Karibi-szigetek egy részét bejárva tudomására jutott a közeli nagyobb szárazföld, Amerika léte amit igazán a következő expedíciók során fedeztek fel. Viszont, ha már ott járt, a híreken kívül összegyűjtött annyi kincset, egzotikus fűszernövényt, aranyat, amennyiből búsásan megtérült az expedíció költsége.

A XIX. század második feléből származó litográfián Izabella királynő és Ferdinánd király, a vállalkozást támogató spanyol uralkodópár fogadja az első útjáról visszatért Kolombusz Kristófot

A királyi udvarban az admirálist szinte hősként fogadták, elhalmozták címekkel és kitüntetésekkel, majd hamarosan egy újabb úttal bízták meg. Kolumbusz Kristóf élete során még három expedíciót szervezett Amerikába, amit egyébként egészen haláláig India és Ázsia földjének hitt.

Tévedései dacára a genovai hajós 1492-es útja történelmi jelentőséggel bírt, mivel felfedezéseivel megalapozta a születő spanyol világbirodalmat és az egész világot feltáró földrajzi felfedezések korát.