Jelenlegi hely
.
Pár tízezer éve még hatalmas állatok éltek Ausztráliában.
Óriáskenguruk, gigantikus méretű krokodilok, diprotodonok és más, 40 ezer éve még Ausztráliában élő nagyméretű állatok haltak ki a pleisztocén kor végére
A pleisztocén kor mintegy két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt ért véget.[
A Queenslandi Múzeum paleontológusai szerint az újonnan felfedezett megafauna (hatalmas méretű állatfajok) szélsőséges környezeti változások miatt haltak ki. Eredményeikről a Nature Communications című szaklap friss számában számoltak be a szakértők.
Csökkent a vízhozam, intenzívebbé váltak a szárazságok és a tüzek, megváltozott a növényzet. Ezek a körülmények vezettek legalább 13 nagyméretű faj kihalásához, kötük volt négy nagy ragadozó hüllő, egy erszényes "oroszlán", wombatok és a világ legnagyobb kengurui.
Az erszényes oroszlán a valaha Ausztráliában élt legnagyobb ragadozó emlős, sőt ez a legnagyobb ismert erszényes ragadozó az egész világon.
Kétméteres hosszúságával körülbelül leopárd méretű lehetett, de óriási mancsokkal és mellső végtagokkal, valamint hatalmas behúzható karmokkal rendelkezett. A nagyméretű hüvelykujja a többivel szembeállítható volt, amit valószínűleg a fára mászás közben tudott hasznosítani.
A szakértők a Queensland állam északkeleti részén lévő Mackay-hez közeli South Walker Creek felszíni bányánál végeztek kutatásokat. A Nagy-korallzátonyhoz közeli terület egykor több hatalmas állatfaj otthona volt.
A South Walker Creeknél élt megafauna egyedülállóan trópusi volt, dominánsak voltak a hatalmas húsevő hüllők és a gigantikus növényevők, melyek mintegy 40 ezer éve haltak ki, jóval azután, hogy emberek érkeztek az ausztrál kontinensre" - mondta el Scott Hocknull, a Queenslandi Múzem paleontológusa.
Az erszényes medvéhez hasonló Diprotodon optatum maradványainak vizsgálata arra utal, hogy az állat átlagos súlya két és fél tonnánál is több volt.A Diprotodon mérete miatt erős, nehezen vadászható állat lehetett. Ez azt is jelentheti, hogy valószínűleg nem az emberek túlzott vadász tevékenysége vezetett a 30 000 évvel ezelőttre becsült kihalásukhoz.
A tanulmányban arra jutottak, hogy a nagyméretű élőlények kihalása összefügg az éghajlati és környezeti körülmények jelentős változásával. Növekedett például a tűzesetek száma, csökkentek a füves területek és kevesebb lett az édesvíz.