Barcelona Szent György Napján

Magyarországon, Szent György napját ősi pásztorünnepként ismerhetjük, amely régidők hagyományai szerint az állatok első kihajtásának napja, a falusi emberek pedig, az igazi tavasz első napjaként emlegetik. Azonban, több országában ennél sokkal jelentősebb napról van szó, például Anglia, és Portugália is az ország védőszentjévé választotta, Spanyolországban pedig, Aragónia és Katalónia patrónusa.

Sárkányölő Szent György legendája egy igazi lovagmese. Szent György, egy nemesi család sarja, aki a III. század végén született a mai Törökország területén lévő Kappadókia városában, és aki kiváló kardforgató képességének köszönhetően, hamar a római hadsereg magas rangú katonatisztje lett. Legendájának története szerint, a birodalmat egy veszedelmes sárkány tartotta hatalma alatt, amely tüzével felperzselte a földeket, és az állatokat felfalta. A király úgy döntött, hogy minden nap két bárányt visznek áldozatul a sárkánynak, hogy így próbálják távol tartani az emberektől, és a termő földektől. Az állatok kísérőjét sorsolás útján választották ki, ezért történhetett az, hogy egyszer a király meseszép lányát húzták ki. A királylány útnak indult, s mindenki biztos volt szomorú sorsában, hiszen soha senki nem tért eddig vissza küldetéséből. Az út során találkozott össze György lovaggal, akit annyira elbűvölt a lány szépsége, hogy a lány előtt a sárkány barlangjához sietett, és a bestiát egyetlen egy karddöféssel halálra sebesítette. A sebből kiszökő vér vörös rózsává változott, amelyet György letépett, hogy azzal várja rémült kedvesét.

Ezért Sant Jordi napján a legendához hűen, a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, a nők pedig ezt, egy könyvvel köszönik meg. De honnan ered a könyvajándékozás szokása a Katalán fővárosban?

1926-ben, XIII. Alfonz király, egy valenciai író tanácsára, október 7-ét (azaz Cervantes ekkor vélt születésnapját) válassza a Spanyol Könyvek Napjának. 3 év múlva, április 23-án Barcelonában megrendezett Nemzetközi Kiállításon kipakolt könyves standok olyan sikert aratnak, hogy innentől kezdve, ezt a napot Katalóniai Könyvnapként tartják számon. A sikeren felbuzdulva, 1930-tól, a könyvárusok minden évben kivonulnak legfrissebb könyveikkel az utcákra.

Ez a nap azonban, pont egybeesik Szent György napjával, és egy 1456-tól kezdődő szokással, miszerint az asszonyok vörös rózsával áldoznak a Szent képe előtt, a róla elnevezett templomban. Különös mód ez a dátum, egybeesik a világ két fontos irodalmi személyiségének emléknapjával is, hiszen ez Shakespeare születés- és halálának napja, valamint Cervantes temetésének napja is. Hosszú évek kitartó munkája után, katalán javaslatra, végül 1995-ben az Unesco, április 23-át nevezi ki Nemzetközi Könyvnappá.

A Sant Jordi napi hagyomány -amikor az emberek szerelmüknek, és szeretteiknek rózsát és könyvet ajándékoznak-, tehát több szokás összefonódásából alakult ki, a hosszú évek alatt. Február 14-én, a Katalán fővárosban, nem láthatunk kígyózó sorokat sem a virágboltok, sem a plüssmackókat árusító boltok ajtaja előtt. Viszont április 23-án, a város utcáit és tereit könyvárusok lepik el, és a híres Rambla sétálóutca virágárus bódéai vörös rózsákkal telnek meg. Ma már, a kiontott vért szimbolizáló vörös rózsák mellé, a föld termékenységét jelképező búzakalászt is kötnek, de a csokrot összefogó Señera, azaz a katalán zászló mintájára készült díszszalag sem hiányozhat.

Forrás: kasa heni