55 éve történt a de Gaulle elleni sikertelen párizsi merénylet

100 lövést adtak le rájuk, mégsem volt hajlandó lebukni az ülés alá de Gaulle és felesége
 

1962. augusztus 22. Este 8 óra 10 perc. Egy autókonvoj halad keresztül 100 km/h-s sebességgel az Avenue de la Libérationon, Párizs külvárosa, Petit-Clamart sugárútján. Az egyik autóban a villacoublayi repülőtérre tartó Charles de Gaulle francia köztársasági elnök, valamint felesége, és a veje ülnek. 

Egyikük sem veszi észre az út szélén várakozó furgont, amelynek hátsó ajtaja hirtelen kivágódik, és a konvojra golyózápor zúdul. A de Gaulle-t szállító, Istennőnek becézett fekete Citroen DS 19-et több lövés éri, kerekei kidurrannak, ám a sofőr ura a helyzetnek: az autó felfüggesztésének, valamint saját lélekjelenlétének köszönhetően az úton tartja a kocsit, és lerázza az üldözőket. Bár az egyik golyó nem sokkal de Gaulle feje mellett csapódik be, a francia államfő a sokadik ellene irányuló merényletet is megússza ép bőrrel.

Az akciót de Gaulle Algéria-politikájában (a francia gyarmat 1962-ben vált függetlenné) csalódó francia tisztek által létrehozott OAS (Organization de l’armée secréte) nevű terrorszervezet tagjai hajtották végre. Bár több mint 100 lövést adtak le, mindössze 14 találta el az elnöki kocsit. Az elnöki pár így is csak csodával határos módon élte túl a merényletet. Egyikük sem nem volt hajlandó lebukni a lövésekre, csak az anyósülésen helyet foglaló vejük sokadszori felszólítására hajoltak kissé előre.

Nyugodtságukra jellemző, hogy az elnök felesége végig afelől érdeklődött, hogy a csomagtartóban tárolt csirkék épségben megúszták-e a lövöldözést, De Gaulle pedig csak annyit jegyzett meg a merénylőkkel kapcsolatban, hogy „úgy lőnek, mint a disznók”. Néhány nappal később pedig már arról beszélt, hogy a merénylet nem is történhetett volna jobb időben, ugyanis alkotmánymódosítási tervezete bejelentése előtt nagy szüksége volt a tömegek együttérzésére.

Az akció résztvevőit letartóztatták, de egyedül a főszervező Jean-Marie Bastien-Thiryt ítélték halálra. A légierő alezredese volt a francia történelemben az utolsó, akit sortűzzel végeztek ki.

mult-kor