Ősi titkok lappanganak az Amazonas dzsungeleiben

Az Amazonas mélyén, a sűrű dzsungel rengetegében több olyan feltáratlan dolog rejtőzhet, melyek képesek új információkkal szolgálni az egykoron itt élt  ismertetlen népcsoportról.

A 2-3000 éve itt élt őslakosok, több száz hatalmas, rejtélyes földerődítményt építettek a térségben. Napjaink tömeges erdőirtása következtében már több mint 450 nagy mértani geoglifát, vagyis madártávlatból látható rajzolatot tártak fel brit és brazil kutatók a nyugat-brazíliai Acre szövetségi államban. 

Erdőirtás után láthatóvá váló geoglifa

Az Amazonas belsejében élt ősi népről igen keveset tudnk. Az viszont kiderült, hogy  élt itt egy olyan civilizáció, mely hihetetlen mértékben képes volt kooperálni a természettel. Mindezt úgy, hogy közben  településeket hoztak létre, infrastruktúrát alakítottak ki és ellátták önmagukat anélkül, hogy ennek a természet látta volna kárát.
 

Jennifer Watling, a São Paulo-i Egyetem régésze, a kutatások vezetője rámutatott: az őserdő egyáltalán nem olyan érintetlen, mint ahogy eddig hittük, de az itt élő nép példaértékű összhamgban élt a természettel.

Ahelyett, hogy nagy kiterjedésű erdőket irtottak volna ki a geoglifák építéséhez vagy mezőgazdasági használatra, az őslakosok úgy alakították át környezetüket, hogy az értékes fákra, köztük a pálmára összpontosítottak, mintegy létrehozva a hasznos erdei termékek őskori szupermarketét. A kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy az Acre államban fennmaradt erdők ennek az ősi agro-erdőgazdálkodási gyakorlatnak az örökségei. 
Az ismeretlen nép bizonyára rájött, nem a természet van az emberekért, hanem a helyzet fordított, és ügyesen kihasználták a környező élővilág adottságat.

Annyi bizonyos, hogy ez a kultúra majdnem 2000 évvel ezelőtt élt itt, de alig maradtak meg belőle civilizációs maradványok. Számos kérdés van velük kapcsolatban. Kik voltak ők, és honnan tanulták azt, hogyan kell a természettel egyensúlyban élni.
 

Szomorú, hogy az emberiség mára felborította a természet egyensúlyát, és nem érzi át, ettől az egyensúlytól függ további léte a Földön.   A Föld tüdejének is nevezett amazonasi dzsungelben folytatott erdőírtás bolygónk klímáját befolyásolja, kölönböző időjárási anaoméliákat okoz és jelentős oxigénforrástól fosztja meg az emberiséget. Ennek hatásait már napjainkban is érezni lehet.

Ez a civilizáció évezredeken át fennmaradt, legalábbis másfél ezer éven át biztosan jelent volt az Amazonas területén. Viszonylag elzártan éltek, más népekkel nem vették fel a kapcsolatot, mégis gyarapodtak, virágzott a kultúrájuk, és bonyolultabb birodalmat hozhattak létre, mint annak idején a Római birodalom volt.

Idővel aztán mégis eltűntek. Erre különféle elméletek léteznek. Egyesek szerint éhínség, mások szerint betegségek tizedelték meg őket, de mindenesetre viszonylag nagy hirtelenséggel, hagyták el addigi területüket..

Mivel alig maradt fenn régészeti lelet az elveszett civilizációból, ezért különösképpen fontosak azok a geoglifák, és hatalmas kőkör maradványok, melyeket nemrég megtaláltak az Amazonas azon területein ahol folyamatosan végzik az erdőirtást.

Ezek az előkerült földbe vájt struktúrák nagyon hasonlítottak többek között a Stonehenge alapjához is, így már az is felmerült, hogy a Stonehenge-nek köze lehet  az Amazonas vidékén talált geoglifákhoz.

A vizsgálatok alapján ezek a geoglifák összefüggnek, azaz ugyanattól az alkotó "kéztől" származnak. Az is érdekes kérdés, hogy hogyan és miért készítették ezeket. Egyenlőre nem fejtették meg, hogy mik lehettek pontosan, és mi célt szolgáltak.

13000 négyzetkilométeren 450 ilyen geoglifát találtak, melyek akár vallási eredetű helyszínek is lehettek, vagy valamiféle közösségi terek.
 

Az ilyen rejtélyes leletek beindítják a másként gondolkodók fantáziáját és merészebb, fantáziadúsabb elképzelésekkel állnak elő.  Azt sem tartják kizártnak, hogy a körök ősi kapuk, melyek másik világokba vezettek. Ezeken a kapukon aztán váratlanul a civilizáció minden tagja fogta magát, és átköltözött a másik világba.

Watling szerint kutatásuk rámutatott: az utóbbi években zajló nagymértékű és tartós fakivágáshoz hasonló irtás nem zajlott ebben az ókori korszakban, ehelyett sokkal észszerűbb átalakításokat végeztek. A kutató hozzátette, felfedezésük az őslakosok találékonysága mellett azt is bemutatta, hogy mennyire fontos lenne napjainkban az ősi népcsoport eljárásához hasonló alternatívát találni.