Két évre eltiltották közhivatal betöltésétől a volt katalán elnököt

Két évre eltiltotta közhivatal betöltésétől Artur Mas volt katalán elnököt a katalán legfelsőbb bíróság hétfőn Barcelonában ismertetett ítéletében.

A politikusnak, aki 2010 és 2016 között irányította Katalóniát, valamint egykori kormánya két tagjának azért kellett bíróság elé állnia, mert az autonóm közösség vezetése a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én "alternatív népszavazás" címen referendumot tartott, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól.

Artur Mas

A volt katalán elnök egykori helyettesét, Joana Ortegát egy év és kilenc hónapra, Irene Rigau volt regionális oktatásügyi minisztert egy év és hat hónapra tiltotta el közhivatal viselésétől a bíróság, amiért engedetlenséget tanúsítottak az alkotmánybíróság döntésével szemben. A hivatali visszaélés vádja alól mindhármukat felmentette a bíróság.

Az ügyészség eredetileg azt indítványozta a bíróságnak, hogy a volt elnököt 10 évre, a két volt tanácsost 9 évre tiltsák el közhivatal viselésétől.

"Tettük, amit tennünk kellett. Újra megtennénk" - jelentette ki a sajtónak február elején, az eljárás kezdetén Artur Mas, hangsúlyozva, hogy nem érzi magát hibásnak a történtekért, de felelősnek igen, és ezt vállalja is.

A bíróságon is azt hangsúlyozta, hogy minden felelősség kizárólag őt terheli ebben az ügyben.

Azzal érvelt, hogy nem az alkotmánybírósággal szembeni engedetlenség szándéka vezette a referendum megrendezésével, hanem az, hogy megfeleljen a katalán autonóm parlament határozatának, amely "nagy többséggel" támogatta a népszavazást.

A volt elnök bírósági meghallgatásakor több ezren vonultak az épület elé, kifejezve szolidaritásukat a vádlottakkal.

A tömegben jelen volt Carles Puigdemont jelenlegi katalán elnök is, aki szerint a spanyol kormány egy politikai ügyet terelt bírósági útra. Madrid szerint viszont ez nem politikai per, hanem a jogszabályok megszegésének a következménye.

Artur Mas 2014-ben azzal hirdette meg a népszavazást, hogy a katalán népnek joga van saját sorsáról dönteni. A spanyol kormány viszont azzal érvelt, hogy a referendum sérti a spanyol nép szuverenitását, a katalán függetlenségről csak országos szavazást lehet tartani, amit viszont a katalán vezetés utasított el.

A 7,5 milliós lakosú Katalóniában az 5,4 millió választásra jogosult közül több mint 2,3 millióan vettek részt az alkotmánybíróság által felfüggesztett referendumon 2014 őszén. A függetlenséget és az elszakadást közülük mintegy 1,8 millióan (80 százalék) támogatták.

Carles Puigdemont, Katalónia jelenlegi elnöke most ismét népszavazást tervez a kérdésről, amelyet idén ősszel rendeznének meg, akár a spanyol állam jóváhagyása nélkül is.

A spanyol kormány továbbra is jogszerűtlennek tartja a referendumot.


OPH