Óriási meteorbecsapódás nyomát találták meg Ausztráliában

Megtalálták a világ legnagyobb, mintegy 400 kilométer széles meteorbecsapódási helyszínét Ausztrália középső részén, ahol a kettős becsapódás okozta ütközés még a 30 km vastag földkéreg mélyén is sebeket ejtett - írja a Science Daily nyomán az MTI.

A több száz millió évvel ezelőtti meteorbecsapódás kráterei már rég eltűntek, azonban az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) geofizikusai az esemény következtében a földkéreg mélyén létrejött hegekre bukkantak, amikor egy geotermikus kutatás során fúrásokat végeztek a Warburton-medencében.

Az eddigi ismert legnagyobb becsapódási helyszín, a 160 kilométer átmérőjű Vredefort kráter Dél-Afrikában.

Fotó: NASA

Andrew Glikson, az ANU régészeti és antropológiai karának tudósa szerint a becsapódás előtt ketté szakadó aszteroida mindkét darabjának átmérője nagyobb lehetett mint 10 kilométer, így számos korabeli faj végét jelenthette az esemény.

A hatalmas becsapódás tényének ismerete új tudományos elméletek előtt nyithatja meg az utat a Föld történetével kapcsolatban. Az ANU kutatója hangsúlyozta, hogy a hasonló meteorbecsapódások sokkal fontosabb szerepet játszhattak a földi élet evolúciójában, mint azt korábban gondolták.

Az esemény pontos dátuma ismeretlen. A környéken található kövek ugyan 300-600 millió évesek, de hiányoznak az olyan bizonyítékok, amelyek más becsapódási helyszíneken megtalálhatóak, így a becsapódással egyidős hamulerakódás a világ több pontján, de jelenleg nem ismernek olyan kihalási eseményt, ami a most felfedezett becsapódásokkal összeköthető. Ezért Glikson azt gyanítja, hogy akár 300 millió évvel régebbi is lehet a becsapódás.

A kutatók több mint két kilométer mélyen fúrtak le a földkéregbe, a fúrómagban pedig olyan kövek nyomaira bukkantak, amelyeket a kivételesen magas hőmérséklettel és nyomással járó hatalmas becsapódás üveggé alakított át. A fúrás mellett végzett mágneses modellezés mutatott ki olyan rejtett „kupolákat” a földkéregben, melyek a mélyebben fekvő földköpenyre jellemző anyagokban, így vasban és magnéziumban is gazdagok voltak. 

Ezek a becsapódás után jöhettek létre: ahogy a földkéreg visszaugrott az ütközés után, magával sodorta az alatta fekvő földköpeny kőzeteit is.

Index.hu