Jelenlegi hely
.
43 éve vált érdektelenné a Hold
Negyvenhárom éve, 1972. december 11-én járt utoljára ember a Holdon. Az amerikai Apolló-17 űrhajó küldetésével lezárult az űrkutatás leglátványosabb korszaka.
A Hold meghódítása mindig nagy álma volt az emberiségnek. 1957, az első szputnyik fellövése után kezdtek megérni a technikai feltételei az emberi űrutazásnak. Ebben kelt versenyre egymással a két nagyhatalom a Szovjetúnió és az Egyesült Államok.
A szovjet Jurij Gagarin sikeres űrrepülése után alig egy hónappal John F. Kennedy elnök, 1961 májusában meghirdette: az Egyesült Államok az évtized végéig embert juttat el a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan.
A program sikere presztizs kérdés volt Amerika számára. Pénzügyi és tudományos erőket öszpontosítottak a feladatra, melynek eredményeként 1969. július 21-én Neil Armstrong léphetett az Apollo-11 utasaként első emberként a Hold felszínére.
Az Apollo-17, amely utolára vitt embereket a Holdra 1972 december 7-én idult és december 19-én ereszkedett le a Csendes-óceánba. Az Apollo program további részeit törölték a NASA költségvetéséből. 1970-ben az Apollo-20, a következő évben az Apollo-18 és -19 küldetésének pénzügyi keretét vonták el, így az Apollo-17 lett a program tizenegyedik, egyben utolsó küldetése és a hatodik, amely leszállt a Holdra.
Valami történhetett, mert a Hold további kutatása abbamaradt.
A Hold utazások törlésének valódi okai azóta is találgatások tárgyát képezi. Mi oka lehetett a politikai és gazdasági hatalma teljében lévő Egyesült Államoknak leállítani ezt a sikertörténetet. A program magas költségei (ez volt a hivatalosan bejelentett ok) ezt nem indokolhatták, hiszen a további űrkutatás, a Föld körüli pályára szánt űrsikló kifejlesztésére még többe került
.
Az eltelt 43 évben a közeli Hold kiesett a kutatók fókuszából és helyette a naprendszer jóval távolabbi bolygója a Mars került az figyelem központjába, ahová a sokszoros nehézségek ellenére még embereket is terveznek küldeni. A kutatások mindig abban irányban folynak, amerre a politikai szándékok irányítják. A Hold kutatás feladása is politikai szándék következménye. Ebben az esetben az is figyelemre méltó, hogy jelenleg egyetlen országnak sincs olyan programja, amelyik a Holdra űrhajósokat küldene.
A tudományt ennyire nem érdekelné a lényegében ismereteln Hold, vagy esetleg azoknak van igazuk akik azt állítják, hogy a Hold már foglalt és onnan egy idegen civilizáció figyeli a földet?
A szovjet Jurij Gagarin sikeres űrrepülése után alig egy hónappal John F. Kennedy elnök, 1961 májusában meghirdette: az Egyesült Államok az évtized végéig embert juttat el a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan.
A program sikere presztizs kérdés volt Amerika számára. Pénzügyi és tudományos erőket öszpontosítottak a feladatra, melynek eredményeként 1969. július 21-én Neil Armstrong léphetett az Apollo-11 utasaként első emberként a Hold felszínére.
Az Apollo-17, amely utolára vitt embereket a Holdra 1972 december 7-én idult és december 19-én ereszkedett le a Csendes-óceánba. Az Apollo program további részeit törölték a NASA költségvetéséből. 1970-ben az Apollo-20, a következő évben az Apollo-18 és -19 küldetésének pénzügyi keretét vonták el, így az Apollo-17 lett a program tizenegyedik, egyben utolsó küldetése és a hatodik, amely leszállt a Holdra.
Valami történhetett, mert a Hold további kutatása abbamaradt.
A Hold utazások törlésének valódi okai azóta is találgatások tárgyát képezi. Mi oka lehetett a politikai és gazdasági hatalma teljében lévő Egyesült Államoknak leállítani ezt a sikertörténetet. A program magas költségei (ez volt a hivatalosan bejelentett ok) ezt nem indokolhatták, hiszen a további űrkutatás, a Föld körüli pályára szánt űrsikló kifejlesztésére még többe került
.
Az eltelt 43 évben a közeli Hold kiesett a kutatók fókuszából és helyette a naprendszer jóval távolabbi bolygója a Mars került az figyelem központjába, ahová a sokszoros nehézségek ellenére még embereket is terveznek küldeni. A kutatások mindig abban irányban folynak, amerre a politikai szándékok irányítják. A Hold kutatás feladása is politikai szándék következménye. Ebben az esetben az is figyelemre méltó, hogy jelenleg egyetlen országnak sincs olyan programja, amelyik a Holdra űrhajósokat küldene.
A tudományt ennyire nem érdekelné a lényegében ismereteln Hold, vagy esetleg azoknak van igazuk akik azt állítják, hogy a Hold már foglalt és onnan egy idegen civilizáció figyeli a földet?
A Hold felszínén megfigyelt szabályos háromszög alakú valami
Vár a Costa del Sol