Jelenlegi hely
.
Hogyan kerültek keréknyomok az 5,3 millió éves kőzetbe
A nagy felfedezések sokszor a véletlennek köszönhetők.
Arkhimedes, görög természettudós, miközben belecsobbant egy dézsa vízbe, rájött, hogy a kicsorgó víz megegyezik saját súlyával. Kolombusz, Indiába indult, de ütközben belebotlott Amerikába. A penicilin hatására is véletlenül jött rá skót Alexander Fleming 1928-ban.
Ezekben a felfedezésekben az a közös, hogy az új ismeretek megváltoztatták a tudomány addigi ismereteit.
Hasonló horderejű régészeti felfedezést tettek orosz kutatók 2014 májusában Törökországban. Ez a felfedezés átírja a Földön élt civilizációk történetét. A korábbi értelmes élet nyomait nem néhány tízezer évvel, hanem néhány millió évvel korábbra datálja.
Történt, hogy a nehezen megközelíthető anatóliai fennsíkon a kutatók föld alatti megalitikus építményeket vizsgáltak, és azon tanakodtak azokat mikor és kik alkották. A környék bejárása közben tűntek fel azok a párhuzamos keréknyomok, melyek egy sárban haladó jármű nyomainak látszódtak. Közelebb érve kiderült a nyomok, nem sárban hanem a kőzetben vannak.
Mintha mostanában keletkeztek volna
Ezután jött a meglepetés: a keréknyomokat tartalmazó kőzet kora 5,3 millió év.
Egyenlőre itt tartunk. Elképzelés sincs arról milyen civilizáció járművei hozták létre ezeket 15-30 cm széles, 150-160 cm nyomtávú keréknyomokat, amelyek a sziklás fennsíkon láthatók. A kutatók szerint egyértelmű, hogy ez a terület régen vizenyős sáros talaj volt, ami az évmilliók alatt megkövesedett és megemelkedett. A szél és az eső az utóbbi századokban, vagy évezredben lemosta a nyomokról a földet, így láthatóvá váltak.
A megkövült nyomok jó állapotban őrződtek meg
A kutatók feltételezése szerint ezen a sáros munkaterületen dolgozó teherhordó járművek megkövült nyomai kerültek évmilliók múlva a felszínre. Néhány helyen még a felépítmény szélességét is meg lehet mérni a két oldali sárdomban hagyott bemélyedésekből. A nyomok alapján a kerekek átmérőjét egy méteresre becsülik Ez a méret lehetett alkalmas a sáros talajon való közlekedésre.
A keréknyomokról itt még több kép is megtekinthető
A képek láttán automatikusan felrémlenek a máltai sinek képei. Ezekről sem tud semmi konkrétat mondani a tudomány viszont találgatásokból nincs hiány. Ezek keletkezését jóval későbbre becsülik, de sem céljára sem létrejöttére nincs magyarázat.
A leghosszabb máltai nyom 18 kilométren keresztül követhető
A szaporodó leletek teljesen más földtörténetről adnak tanúbizonyságot, mint ahogy azt a tudomány mai állása hirdeti. Egyre jobban valószínűsíthető, hogy a Föld története során több civilizáció is virágzott.
Néhány ezt bizonyító lelet:
Icai kövek
2,8 millió éves fémgolyók
Sugárzó csontvázak Indiában