Piramis a Kanári-szigeteken

Piramis a Kanári szigeteken.

Tenerife, Güimar

Világunkban sok rejtélyes dolog van. Ilyenek a piramisok is. Építésükkel kapcsolatban csupán a főbb dolgok maradtak homályban. Hogyan és pontosan kik építették, valamint mi az igazi rendeltetésük.
Ilyen rejtély a Kanári-szigeteken a kutatók körében piramisként jegyzett kőrakások. Ezeket az alakzatokat piramisnak látni igencsak gazdag képzelőerővel lehet a világ ismert nagy piramisai tükrében.
De hát így van ez: Nagy ország nagy piramis, kis sziget, kis piramis.

Tenerifén lévő piramisnak nevezett alkotásokról keveset lehet tudni. Nem tudni kik és mikor építették, és mi célt szolgáltak. Ennek kiderítésével többen is próbálkoztak, de eredményre a mai napig nem jutottak.

A sziget keleti partjainál fekvő Güímar község területén hat négyszögletes, lépcsőzetes piramis emelkedik a felszín fölé. Alaprajzuk ugyan nem négyzet, hanem téglalap alakú, ám ettől eltekintve, emlékeztetnek az ezer kilométerekkel nyugatabbra magasodó közép-amerikai (maja, tolték, teotihuacani és azték) lépcsőzetes, teraszos kőgúlákra. A méretekben azonban jelentős különbségek vannak. A mexicói Cholulai piramis 63 méteres magasságához képest ezek a 8-10 méterre sem magasodó szabályos kőrakások igencsak eltörpülnek.


Igy voltek ezzel a helyiek is. Hosszú ideig egyesek azt gondolták, hogy ezek a piramisok az ősi földművesek által készített egyszerű kőrakások, amelyek úgy keletkeztek, hogy a földművelés során talált köveket összehordták a parcellák szélére. A teraszos földművelés valaha általános gyakorlat volt a Kanári-szigeteken.
Csak néhányan gondolkodtak el azon, ha ezek a kőrakások a területen talált kövek gyüjtőhelyei, akkor minek kellett ilyen szabályos, lépcsős alakzatokba összerakni, és a sarkokra kerülő köveket megfaragni.
A másik elgondolkodtató dolog, hogy több követ hordtak össze ennek a mezőgazdasági területnek a szélére, mint amennyi lefedi az egész művelhető területet. Ha köveket szétszórnák, bőven jutna belőlük a környező hegyoldalra is.
A helyi lakosok szerint ilyen piramisok korábban a sziget több pontján léteztek, de a legtöbbjüket olcsó építőanyagként felhasználva elhordták. Güimarban 9 piramis volt, de mára csak 6 maradt. Tenerifén a szigetcsoport legnagyobb szigetén máshol is vannak piramisok, mégpedig Santa Barbarában, Santo Domingóban, Garachicóban, Icod de los Viñosban és San Marcosban.
Kr. u. I. században élt római tengernagy és természettudós, az idősebb Plinius feljegyezte, hogy a több mint hatszáz évvel korábban élt karthágói felfedező, Hanno, Afrika nyugati partjainál hajózva, kikötött a Kanári-szigeteken, s óriási építmények romjait látta ott, mely utalás nyilván a piramisokra vonatkozik, még ha valójában nem is lehet óriásiaknak nevezni az elég szerény méretű objektumokat. Ám ez csak azt bizonyítja, hogy már Kr. e. 600 körül is álltak ezek a kőrakások.