A róka a tetők helyett inkább a városi zöldterületek földbevájt odúiban éldegél, így zajt nem csap, de ha veszett, komoly egészségügyi károkat okozhat.  London kertvárosaiban annyira elszaporodtak, hogy a brit fővárosban mesterlövészeket lehet felfogadni, akik lelövik a visszajáró rókákat az udvarról vagy a ház környékéről. A rókák urbanizációja nem eseti jelenség: a lapok rendre hírt adnak a városokba látogató, kukákat szétszedő, játszótereken, sőt védett temetőben is szimatoló állatokról. A legtöbb helyen jelentősen elszaporodott az állomány, számuk nagyobb, mint amennyit az adott terület eltartani képes, ezért egyre inkább a lakott területek felé veszik az irányt, pedig az alapvetően roppant óvatos állat korábban tartott az embertől.

A farkasoknak is szűkül életterük, ezáltal egyre közelebb kerülnek az emberekhez. Már nem csak lakatlan helyeken, erőkben, vagy nyílt prérin élek és vadásznak, hanem beköltöztek a városokba is.

A városi környezet nagy túlélője a prérifarkas. Populációjuk nő, Chicagóban kb. 8 ezer példány él, az emberek közvetlen közelében. Annyira intelligens állat, hogy képes kifigyelni az ember napirendjét. Megfigyelték, hogy a városi közlekedési lámpákat is megtanulták használni - az egyetlen vadon élő faj, amely állandóan túljár az ember eszén.

A jegesmedvéknek Kanadában meg kellett szokni az ember közelségét. Ebből előnyt is kovácsoltak maguknak. Természetes élőhelyükön csökken legfőbb táplálékuk a fókák száma igy a közeli települések kukáiban keresnek élelelmet maguknak. Ez az emberekre nézve nem veszélytelen, mert minden évben törénik valamilyen medve támadás. Van amikor a medvék csapatokba verődve keresgálik az élelmet.