Változóban az emberiség történelme?

A régészek ásnak, leleteket tárnak fel, majd utólagos tudományos munkával értékelik a leletekből levonható következtetéseket.  Azonban sokszor ütköznek abba a problémába, hogy feltárt leletek nem illeszkednek az általánosan elfogadott történeti képbe. Ilyenkor vagy elteszik a leletet valamelyik tároló mélyére, vagy felvállalják a tudományos tekintélyek kételkedő, sokszor gúnyolódó kijelentéseit.

Ezek közül néhány:

Boszniai piramis.

A bosnyák származású, Texasban élő Samir Osmanagic nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy bebizonyítja a boszniai Viszoko mellett emelkedő hegy piramis voltát. A település határában lévő hegy első ránézésre is feltűnő piramis formát alkot.
A nehezen beszerzett engedélyek után kezdték meg az ásatást. A kétkedők legnagyobb megdöbbenésére a több mint tízezer éves fedő földréteg megbontása után mesterségesen faragott kőtömbök kerültek elő. Az azóta is folyó ásatások egyértelművé tették a piramis mesterséges eredetét.
Az építmény korát minimum 15 és maximum 40 ezer éve becsülik. Méretei impozánsak: Magassága 220 méter, az északi oldal csúcsa a sarkcsillagra néz. (A Keopsz piramis magassága 147 m) Alapéle 200 méter, oldalélei 365 méteresek. Ennek ellenére jelenleg is vannak szaktekintélyek, akik különböző részletekbe kapaszkodva az egész piramis elméletet a képzelet szüleményének tartják. Véleményük szerint ebben az időben nem létezhetett olyan fejlett civilizáció, mely ilyen alkotás létrehozására képes.

A piramis fantázia képe a növényzet eltávolítása után.

Kristálykoponyák:

A kristálykoponyák – amint nevük is mutatja – olyan kvarc- vagy egyéb kristályból kifaragott szobrok, amelyek emberi koponyát formáznak. Jelenleg több mint 200 kristálykoponyát ismernek. A leghíresebb és a legtökéletesebb közülük a Mitchell Hedges féle kristálykoponya.
1924-ben, a régész Anna nevű lánya találta az ősi maja város, Lubaantun (a mai Belize területén) végzett ásatásokon.
A Mitchell-Hedges-féle koponya az egyetlen, amely két darabból áll, az összes többi esetében a fogakat csupán rávésték a tömör koponyára. A koponya anatómiai pontossága szinte tökéletes. A fogak faragásán még a fogak kopását is megörökítették. A koponya tapitása selymes, még mikroszkóppal sem lehet a megmunkálás nyomait felfedezni. A kvarckristály Mohs-féle keménysége 7, (a gyémánté 10) amelynél az általunk ismert összes fém puhább. Az egyetlen ma elképzelhető anyag, amellyel megmunkálhatták, a gyémánt. További furcsaság, hogy az egész koponya a kvarc kristálytengelyének irányát figyelmen kívül hagyó módon készült, holott ez a tengely határozza meg, hogy a kifaragás során mekkora eséllyel reped meg a kristály.
A Mitchell-Hedges-féle koponyával és általában a kristálykoponyákkal foglalkozó irodalom többezer oldalra rúg, de mindegyik megemlíti, miszerint 12 összetartozó koponya tárolja az emberiség régi tudását.

Relytélyes tudás

Az Afrikában élő dogonok, ma is élő törzs, melynek eredet legendája a csillagokba nyúlik. Történetük szerint, ősapjuk a Sziriusz csillagról származik, amit ők Po Tolónak neveznek.  Amma istenőtől származó ősapjuk onnan jött égi hajóval, és itt nemzette meg a nyolc dogon törzset. Évszázadok óta tudják, hogy a fényes Szíriusz körül kering egy jóval kisebb másik láthatatlan csillag, amely kapcsolatban áll istenükkel. Ennek a láthatalan csillagnak a keringési ideje 50 év, amit a dogonok szorgalmesan, 50 évente meg is ünnepelnek. (Ez a láthatatlan csillag a Sziriusz B, amit csak 1862-ben fedeztek fel.)

Az 1930-as években két néprajztudós, Marcell Griaule és Germaine Dieterlen felfigyelt a különös törzsre, és több évtizedet töltöttek köztük, majd az 1950-es években az Afrikanisztikai Társaság erről könyvet is adott ki. A könyvet olvasva felfigyelt a dogonokra később Robert K. G. Temple amerikai tudós a szanszkrít- és a keleti tudományok szakértője is, aki Párizsba utazott, hogy felkeresse Dieterlent, hogy személyesen beszéljen vele a dogonok közt szerzett tapasztalatairól, majd személyesen is elment Maliba, hogy végére járjon a mítosznak: "Kezdetben csak kutattam. Szkeptikus voltam. Csalást szimatoltam, mert nem tudtam elhinni a dolgot. Aztán egyre több, a képbe illő részletet ismertem meg" - írta később. " Hitetlenkedését  a  helyszinen végzett néprajzi munka ámulattá változtatta. Meggyőződött, hogy ennek az egyszerű törzsnek az őstörténetébe olyan ismeretek vannak beleszőve a csillagokról, a naprendszerről, melynek egy részét a képzett csillagászok is csak a XIX században fedezték fel.

Titokzatos múmia

Ezt a múmiát Egyiptomban, II. Senusret  (i.e. 1897- 1878) királyné kis piramisa feltárásakor találták.  A mumifikálást több mint 2000 évnél régebben hajtották végre, állapították meg a szakértõk.

Göbekli Tepe

Törökország közepén, e település mellett fedezték fel azokat a szabályos körben elhelyezkedő monolit kőoszlopokat, melynek eredetét a a carbonos kormeghatározás I.e. 10 000 körülire teszi.
A kõoszlopok súlya 15 tonna, melyeknek kifaragása, egy darabban való odaszállítása, felállítása még a modern gépekkel sem egyszerû feladat. Ráadásúl mindez abban az idõben, amikor a ma elfogadott nézetek szerint, az õsemberek még bunkósbottal kergették egymást, és szerszámként leginkább a kõbaltát használták. 

A fenti ismeretek és leletek egyre jobban elgondolkodtatják a tudós társadalom új ismeretekre nyitott tagjait. Egyre többen vallják, hogy az emberiség földi pályafutása nem a halak tengerből való kimászásával kezdődött. Egyre többen hajlanak elfogadni egy, vagy több galaktikus civilizázió közreműködő szerepét az emberi történelem alakulásában, és hajlandóak elfogadni a történelem előtti időkben létező civilizációk valóságát.

Amikor a kutatóknak már nem kell eltitkolni az aktuális világképbe nem illő leleteiket, amikor bátran, egszisztenciájuk kockáztatása nélkül vállalhatják fel új elméleteiket, akkor lehet a tudományos élet megújulásáról beszélni.

Addig mindenki csak azokból az információkból tudja felépíteni saját világképét, melyet elé tárnak. A rejtett, nem nyilvános információk valóságtartalma ezáltal a nagyközönség számára nem is létezik.
Az információk szélesebb körű áramlásával talán kezd repedezni az a burok, melyet a "tudományos" dogmák építettek az emberiség köré.

További ajánlott cikkek: 
Merra tart a világ?
Hogyan csinálták
Vajon még mennyi felfedezni való van?
Kínai térfigyelő kamera felvétele