Új helyen helyen keresik Kleopátra sírját

Közel járhatnak a régészek Kleopátra sírjának felfedezéséhez

 

VII. Kleopátra Philopatór (Kr. e. 69 – Kr. e. 30) a világtörténelem egyik legismertebb alakja, az ókori Egyiptom utolsó fáraója és az utolsó fáraódinasztia, a Ptolemaioszok utolsó tagja. A Római Birodalmon belül zajló, Julius Caesar, Marcus Antonius és a későbbi első császár, Caius Octavius seregeit felvonultató polgárháborúban játszott szerepének, valamint Caesarral és Antoniusszal folytatott szerelmi viszonyának, majd tragikus öngyilkosságának időtlen történetét számtalan formában feldolgozták már az évezredek során. Hírneve ellenére az intelligenciájáról és szépségéről híres uralkodónő végső nyughelye máig ismeretlen. Több évtized gyakran megszakadt kutatásait követően azonban egy lelkes régészcsapat úgy gondolja, hamarosan rátalálhatnak a halhatatlan Kleopátra sírjára.

Szerelem és kígyóharapás

A hatalma biztosítása érdekében a diplomáciában bájait is bevető fáraó ügyesen lavírozott az Egyiptomnál jóval nagyobb hatalmat képviselő, ám belharcok által gyengített Róma politikájában, és előbb Julius Caesar, majd az örökébe lépni kívánó Marcus Antonius oldalán talált támogatásra. Caesartól egy, Antoniustól további három gyermeke született.

Számítása azonban végül nem jött be: Antonius vereséget szenvedett a teljhatalomra törő Octavius seregeitől a görögországi Actiumnál, majd a győztes flotta Egyiptom felé vette az irányt, és megostromolta Alexandriát.

A népszerű történet szerint Antonius úgy értesült, hitvese öngyilkosságot követett el, ezért a kardjába dőlt – a fáraó azonban valójában még élt.

Miután azonban Kleopátra megtudta, hogy férje öngyilkos lett, továbbá azt, hogy a győztes Octavius magával kívánja hurcolni, hogy Rómába való győzelmes bevonulásán (triumphusán) a nép előtt mutogassa, szolgáival elzárkózott, és maga is öngyilkosságot követett el.

Jean-Léon Gérôme: Kleopátra és Caesar (1866)   (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ennek módját illetően nincs egyetértés: az ókori források említenek erre a célra készített mérget és az áspis (avagy egyiptomi kobra) harapását is.

Az elbeszélések szerint a győztes Octavius meghagyta, hogy a halott házaspárt együtt temessék el tisztességes módon, gyermekeiket pedig magával vitte Rómába, ahol a római arisztokrácia körében nevelkedtek. A sír – ha létezik – holléte évezredes rejtély, ám valószínű, hogy valahol Alexandriában, vagy a város közelében található.

A legtöbb szakértő szerint a pár sírja Alexandria úgynevezett „királyi negyedében” volt, amely a város Kr. u. 365, a nagy krétai földrengés és az általa keltett szökőár óta víz alatt lévő részében található.

Ozirisz sírja

Néhány évtizede felmerült egy másik lehetséges jelölt: az Alexandriától mintegy 50 kilométerre nyugatra található Taposiris Magna romvárosa, ahol 1998 óta zajlanak ásatások.

A helyszín neve Ozirisz egyiptomi isten sírjaként jelöli azt, és 2010-ben elő is került egy monumentális gránitszobor, amely egy ptolemaida uralkodót jelképezhet.

Az Ozirisz-templom romjai (kép forrása: Wikimedia Commons)

Záhi Havássz egyiptomi régész, későbbi régiségügyi miniszter ekkor azt mondta, a hiányzó fejű szobor a templomkomplexum építtetőjét, IV. Ptolemaioszt örökíthette meg.

Az Ozirisznak szentelt fő templom mögött a régészek egy nekropoliszt találtak, számos görög-római stílusú múmiával. Havássz a korai ásatások alapján azt állította, e múmiák arccal a templom felé helyezkedtek el, ami arra utalhat, hogy a templom uralkodó vagy hasonló fontosságú személy nyughelyéül szolgálhat – ekkor merült fel először Kleopátra és Antonius neve.

Az elmélet legfőbb híve Kathleen Martínez dominikai ügyvéd, aki saját zsebéből finanszírozza az ásatásokat 2002 óta. A csapat az évek során a nekropoliszon kívül egy Ízisz istennőnek szentelt templomot is feltárt a helyszínen, és több Nagy Sándor, illetve Kleopátra arcképével vert pénzérmét is talált.

A több mint 2000 éves városban számos lakóépületet is találtak, és a területet megvizsgálták földradarral is, amely föld alatti járatok jelenlétét fedte fel a templomok körül. 2012-ben kiderült, hogy az 1942 őszén zajlott második el-alameini csata harcai is érintették Taposiris Magnát: több fel nem robbant robbanóeszközre, illetve olasz és új-zélandi katonák összeégett maradványaira bukkantak.

Martínez elmondása szerint a 27, általuk talált sírban tíz múmiára bukkantak, amelyből kettőt aranyozott díszekkel temettek el – az esetleges arisztokrata múmiák jelenléte is alátámaszthatja azt, hogy a közelben uralkodói sír is található.

Egy előkerült alabástrom szoborfej Martínez szerint Kleopátrát ábrázolja, továbbá egy látványosan hasított állú férfit ábrázoló maszkról is lehetségesnek tartja, hogy Antonius halotti maszkja lehet, mivel őt is ilyen vonásokkal ábrázolták életében.

A dominikai ügyvédnő által vezetett csapat munkálatairól 2015-ben egy brit televíziócsatorna forgatott dokumentumfilmet, idén pedig az amerikai Science Channel gondozásában június 21-én jelenik meg egy újabb, Kleopátra: Szex, hazugságok és titkok címmel, amelyben Martínez és csapata kutatásaik legújabb fejleményeiről fognak beszámolni.

Forrás:  Múlt-kor