A töltött káposzta hagyományos magyar étel. Nevének hallatán a legtöbb embernek összefut a nyál a szájában, különösen akkor, ha külföldön él.

Spanyolországnak is megvannak a jellegzetes gasztronómiai hagyományai, de valahogy a töltött káposzta nem szerepel köztük. Az az itt élő magyarok azonban nosztalgiával gondolnak a hiányzó hazai ízekre.

Tibi, a fuengirolai Cafémás tapas bár magyar üzemeltetője erre érzett rá. Sok éves magyarországi vendéglátós tapasztalatából tudta, ez az étel mindig siker, sosem marad belőle. 

Arra gondolt, Fuengirolán több száz magyar él, nekik is biztosan jól esne, ha az emlékeiket valóságra váltaná és a közelgő karácsonyra gondolva megkóstolnák főztjét.

Gondolatát tett követte,  vasárnapi ebédre főzött egy bödönnyi töltött káposzát. Azért, hogy biztos legyen a siker az előző napon meghirdette az itt élő magyarok facebook csoportjában.
Reményeiben nem csalatkozott. A káposztának a szaga ugyan nem, de a híre messzire eljutott és még a 30 kilométerre lévő Marbelláról is ide csábította az erre éhezőket.

Tibi  bárja zsúfolásig megtelt. Többen voltak, mint amikor máshol, magyar ismerkedési estet rendeztek. Úgy tűnik, a magyar közösséget a hasánál fova lehet összehozni.
Tibi a pult mögötti konyharészben sürgölódött, a vendégek meg az asztaloknál eszegettek, beszélgettek. A későn jövők az utcán várták, mikor szabadul fel hely.

Vegyes társaság verődött össze. Voltak több éve itt élő magyarok és olyanok is, akik csak néhány hónapja érkeztek.

Volt akinek decemberben ér véget itteni munkája és most vegyes érzelmekkel megy vissza Magyarorszégra. A szülők, rokonok és még a barátnője is várja otthon, itt meg a jó idő a szép környezet a további lehetőségek marasztalják.  Nehéz volt a döntés, de most a szülők és a barátnő nyert.

Vagy egy másik család. Szentendrét hagyták ott az idegen, csak hallomásból ismert Costa del Sol-ért. Júniusban jöttek, három gyerekkel és most kezdik építgetni ruházati kereskedésük alapjait. A gyerekek szívják magukba a spanyol nyelvet, a nagyobbik lánynak már barátai is vannak itt.

Az iskola a tengerparton van, ahova minden reggel leviszik a lányokat. Sportolási lehetőséget a közeli Mijáson találtak, ahova rendszeresen eljárnak a gyerekekkel.
 

Szeretek itt lenni, igazán nem is tudom mi tetszik, csak egyszerűen jó itt.  Olyan mintha nyaralnánk - mondja a 10 éves "nagylány"-amihez a húga huncutul bólogat.

A töltött káposzta után cseresznyés-mákos rétes, madártej, vagy csokis maffin lehet a desszert. De azért a szilvásgombóc is nagy sikernek örvendett.  (nekem sikerült az utolsó adagot megkapni az utánam érkező pár hölgytagjának nagy bánatára) A hangulat fokozásáról utcazenész gondoskodott, aki a nagyobb hatás, és az ezzel járó több pénz reményében egy kecskét terelt a szintetizátora mellett. A jószágot felvezette a magával hozott emelvényre, had csodálja ez a számára furcsa nyelven beszélő népség. A gyerekek örültek, a szülők fényképeztek a zenész asszisztense meg gyüjtötte az elismerés kézzelfogható eredményét.
 
Újabb vendégek érkeztek, a káposzta meg jól fogyott. Aki a neten időben megrendelte, annak adagja biztosítva volt, aki későn ébredt, annak bizony meg kellett várnia míg kiderül,  marad e neki, vagy be kell érnie az asztalok felett áradó töltöttkáposzta illatával, és a jó étvággyal falatozó szerencsések látványával.

P.R.