Szemiramisz függőkertje

Az ókori világ hét csodája közt jelentős helyet foglal el Szemiramisz függőkertje

Az emberiség eredete és története nagyon homályos rengeteg az ismeretlen tényező. Ami mára bebizonyosodott az az, hogy sokkal régebbi mint ahogy az iskolákban tanítják.
Az utóbbi évtizedben kerültek elő olyan leletek, amelyek bizonyítják, hogy bizony már negyvenezer éve is létezett olyan fejlett civilizáció, amely képes volt megépíteni a boszniai piramist. Szibériában is találtak olyan megalít építményeket, melyeknek korát hasonló idősre becsülik. Ezekről civilizációkról írásos emlékek nem maradtak, így az archeológusok nem tudják hova besorolni ezeket a történelem előtti, ismeretlen civilizációkról tanúskodó leleteket-.
 
Azonban nem kell ilyen régre menni. Az ókori történelemben is keletkeztek olyan nagyszerű építmények, amelyeknek csak romjai, vagy még azok sem maradtak meg. Viszont ezekről az ókori görög történetírók jóvoltából már maradtak feljegyzések, amit a tudomány sokág kétkedéssel fogadott. Létüket inkább legendának,mint valóságnak tartották, de több esetben bebizonyosodott, hogy a leírások megfelelnek a valóságnak. Az egyik legismertebb eset Homérosz írása, melyben leírja a trójai háborút. A tudósvilág az egészet csak kitalált történetenk tatötta mindaddig, míg Trója romjai elő nem kerültek. Az eltűnt földrészről, Atlantiszról szóló beszámolót is kétkedéssel fogadják, mivel eddig nem találták meg Platon írásában szereplő város romjai.
 
A világ hét csodájaként említett alkotásokat az ókori leírások több ehelyen is említik, így ezeket már kevesebb kétkedés fogadta. Ráadásúl a gízai nagy piramis amit a leírások általában az első helyen említenek, még ma is áll és a tudósoknak fogalmuk sincs arról, hogyan építhették. 
 

Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők: a gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony.

Szemiramisz függőkertjeinek léte még ma sem teljesen elfogadott. Találtak ugyan romokat, de ezekből egyértelműen nem azonosítható be az a csodás építmény, amiról az ókori leírások szólnak. Mivel a többi "csoda" is valóságnak bizonyult, a függőkertek léte sem lehet a fantázia terméke.

A függőkert keletkezésérő az alábbi történet maradt fenn
 

Babilónia királya, Nabukodonozor (Nabú-kudurri-uszur), felesége, a távoli Méd Birodalomból származó Szemirámisz kedvéért óriási függőkerteket építtetett az Eufrátesz folyó partján. Szemirámisznak nagyon hiányoztak szülőföldje tájai, ezért szerető férje a babiloni függőkertek segítségével „élő hegyeket” emelt kedvesének.

Így nézhetett ki a híres függőkert

A régészek megtalálták egy tábla maradványait, amelyen jól kivehető egy oszlopsor képe. Az oszlopok tetején egy masszív tetőrész található, amelyen egy vastag talajrétegben fasorok nőnek. A régészek szerint a tábla valószínűleg a függőkertek egy részletét örökíti meg.
Az ókori leírások szerint az épület alapja egy négy plethra (480 m) oldalhosszúságú négyszög volt. A teraszok erre az alapnégyszögre épültek, lépcsőszerűen, a szintek lentről felfelé haladva egyre kisebbek lettek. A szintek alatti boltozatokban, amelyek a teraszok súlyát tartották, fenséges királyi termeket rendeztek be, amelyeket a felső teraszok tetőablakai világítottak meg. Mindegyik szinten volt egy 3 méter széles folyosó, ami a vastag támfalakon is áthaladt. A legfelső terasz egy nyílt, kb. 46 m magas boltozat tetején helyezkedett el, és ez volt a királyi kert

Az alábbi videó látványosan mutatja be a leírások alapján elképzelt függőkertet Az ókori válágról igen keveset tudunk, pedig itt már rendelkezésre állnak a történetírók leírásai. Az ezt megelőző őskorról meg szinte semmit. Az ókori leírásokban szereplő eredet történeteket, amelyek az írott történelem előtti időkről szólnak, az archeológusok legtöbbször csak a fantázia termékének tartják  Ilyenek a az indiai Vádákban szereplő repülő szerkezetek, a vimanák, a sumér eredet történet, mely szerint történelmük kezdetén az égből érkező istenek tanították népüket és uralkodtak felettük, a Bibliában említett óriások, a szinte minden nép történetében megtalálható özönvíz pusztítása és még lehetne sorolni.

Amit viszont biztosan lehet állítani, hogy a régmúlt idők szűkös ismereteiből összetákolt emberiség történet egészen más volt mint az, amit ma az iskolákban tanítanak.