A római beton

A speciális római beton miatt tartósak az ókori római épületek

A modern technológiával épült aztán néhány éven belül kátyús vagy akár használhatatlanná váló utakkal szemben a római korból jó pár olyan út van, ami egyébként ma, évezredekkel később is használható vagy használható lenne. De nemcsak a római utak voltak jól megépítve. Róma nevezetessége, a Pantheon ma is áll hatalmas kupolájával.

A Science Alert cikke szerint a rómaiak puccolán cementből (mész és vulkáni hamú keveréke) készült betonnal készítették, ami elképesztően tartóssá tette ezeket. Ezért állhat ma is változatlanul a Pantheon, amely a világ legnagyobb kupolájával rendelkezik úgy, hogy abban nincs vasbeton erősítés.

A Pantheont i. e. 27-ben emeltette Marcus Vipsanius Agrippa, valószínűleg a korabeli Róma minden istenének együttes tiszteletére. Több tűzvész és átépítés után végleges, ma is látható formáját Hadrianus császár idején nyerte el, aki szinte az alapjaitól építtette újjá 126 körül. Építésze valószínűleg a damaszkuszi Apollodórosz volt.

Kép forrása: wikipedia

A Pantheon az ókori építészet egyik legjelentősebb alkotása, ami fő tömegében ma is egykori formájában áll Róma központjában. A hengeres főépület előtt oszlopcsarnok (portico) áll tizenhat, gránitból készült korinthoszi oszloppal. Magát a rotundát kazettás beton mennyezet fedi, közepén kilenc méter átmérőjű kör alakú nyílással (oculus).

Az ilyen módon készült beton öngyógyító tulajdonságokkal rendelkezik. Mikor repedés keletkezik rajta és pára, vagy egyéb vizesedés éri, a benne lévő mészből mészkő képződik és ez szilárdá teszi, begyógyítja a repedést. Ezért olyan időállók a római korban épült és eredetiként mai napig álló építmények.

 
Képek forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Amfite%C3%A1trum   https://hu.wikipedia.org/wiki/El-Dzsem