Jelenlegi hely
.
Németországban lassan zárkóznak fel a keleti tartományok
Csökkenő tendenciát mutat az egykori NDK területéről a népesség elvándorlása
Németországban az egykori NDK területén a lakosság több mint 10 százalékkal csökkent az ország újraegyesítése óta, az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) pedig a nyugati szintnek csak a kétharmadát érte el - áll a német egységfolyamat alakulásáról szóló új jelentésben, amelyet szerdán fogadott el a német kormány.
Ezt jelzi, hogy a keleti tartományokat - köztük az egykori Nyugat-Berlint is magában foglaló fővárost - együttvéve a 20 év alattiak aránya 1991-től 2012-ig 38,3 százalékról 25 százalékra süllyedt, a 65 éven felüliek aránya pedig 22,4 százalékról 36,8 százalékra emelkedett, miközben a nyugati tartományokban a fiatalok aránya 32,7 százalékról csupán 31,2 százalékra csökkent, és az idősek aránya 23,9 százalékról 33,2 százalékra emelkedett.
Az elvándorlás csökkenő ütemű, 2012-ben már csak 2670 fő volt veszteség a kelet-nyugati irányú vándorlási mérlegben, ez azonban főként Berlin nagy vonzerejének tulajdonítható, és Berlin nélkül számolva több mint 10 ezer fő a veszteség.
A népességszerkezet átalakulása hátráltatja a gazdasági felzárkózást, és egyre inkább megterheli a szociális ellátórendszereket - mutattak rá a tanulmányban, kiemelve, hogy 2030-ban már 63 százalék lehet a 65 évnél idősebbek aránya a volt NDK területén.
A keleti tartományok fejlesztése az eddigi - fokozatosan romló, a jövőben várhatónál mégis kedvezőbb - demográfiai viszonyok között sem számolta fel a két országrész közötti különbségeket. Például a munkanélküliségi ráta a keleti tartományokban tavaly ugyan történelmi mélypontra, 10,3 százalékra csökkent, de így is csaknem a kétszerese a nyugati tartományokban regisztrált 6 százaléknak.
A gazdasági szerkezetet a kis- és közepes vállalkozások túlsúlya jellemzi. Ezt mutatja, hogy a frankfurti tőzsdén jegyzett legnagyobb német cégek DAX-30 indexben egyetlen vállalat sincsen, amelynek a volt NDK területén van a központja, és éppen a nagyvállalatok hiánya a legfőbb oka annak, hogy a termelékenységben a keleti tartományok jóval elmaradnak a nyugati tartományok mögött.Az eltérést szemlélteti egyebek között az, hogy az egy munkavállalóra jutó adóbevétel tavaly a keleti tartományokban 837 euró volt, nyugaton pedig 1817 euró - mutatták rá a jelentésben, hangsúlyozva, hogy a "konvergencia folyamata az utóbbi években lassan haladt előre, ezért kulcsfontosságú a gazdaság fejlesztése" a keleti tartományokban.
A kelet-nyugati különbség a bérekben is jelentős, annak ellenére, hogy a keleti tartományokban az utóbbi 20 évben 43,9 százalékkal emelkedtek a nominális bérek, és nyugaton 36,4 százalékos volt a növekedés. 2012-ben az átlagos bruttó bér a keleti tartományokban havi 2139 euró volt, a nyugati tartományokban pedig 2916 euró.
Ugyanakkor a kormány szerint a mérleg pozitív, hiszen "az újraegyesített Németország 1990-ben történelmileg egyedülálló feladat, a kelet felzárkóztatása előtt állt", és 25 év után az oktatási rendszertől az infrastruktúra állapotáig mindent egybevetve megállapítható, hogy "fontos területeken, köztük a gazdaságban és a munkaerőpiacon ugyan érezhető távolság mutatkozik" a két országrész között, de "az életviszonyok kiegyenlítése jórészt sikerült" - emelte ki a jelentés berlini bemutatóján Iris Gleicke, a keleti tartományok fejlesztéséért felelős kormánymegbízott. Forrás: MTI
Vár a Costa del Sol