Mór vár Portugáliában

Egy középkori mór vár története

A Római Birodalom osszeomlását követően a nyugati gótok ( Visigothic) nyomultak be az Ibériai-félsziget nyugati, Atlanti-óceán  melletti területeire, ahol keresztény királyságot alapítottak, és külünösebb népszerűség nélkül, a jóisten nevében uralkodtak a már itt élő romanizált lakosságon. A megüresedett trónra pályázóknak a hatalmi harcok voltak legfontosabb elfoglaltságai és sem a néppel, sem országukkal nem törődtek.

Witiza gót király ravatalra helyezése

Ebben az időben Mūsā ibn Nuṣayr, Marokkó területét meghódító arab hadvezér, alvezérét Ṭāriq ibn Ziyād-ot (jobbra lent) bízta meg a Giblartári-szoros afrikai oldalán lévő Tanger védelmével. Mivel éppen senki nem akarta Tangert megtámadni, kapóra jött neki a közelmúltban elhunyt Witiza gót király fiának felkérése, hogy segítsenek neki trónviszályban. 
Az arabok Tariq ibn Ziyad hadvezér veztésével, 711 májusában a Gibraltári-szoroson átkelve, mintegy hétezer emberrel indultak a trónkövetelő megsegítésére. Júliusban legyőzték Roderick ellenkirály csapatait. 
Ha már egyszer Tariq és serege ott volt, a győzelem után nem Afrika felé vették az útjukat, hanem nekivágtak az Ibériai-félsziget belseje felé. Egy évvel később, 712-ben 18000 fős újabb arab kontingens érkezett. Közösen náhány éven belül elfoglalták Hispánia nagy részét. Hadjáratuk folyamán sok segítséget kaptak a vizigót uralom alatt elnyomott néptől és a zsidóktól, akiket a vizigót királyok ellenségnek tekintettek s el akartak űzni.
Az arabok igaziellenállás hiányában sikeresen hódítottak és 50 éven belül szinte az egész Ibériai-fészigetre kiterjesztették fenhatóságukat.

Hispánia nyugati oldalán a Tejo folyó Atlanti-óceáni torkolata jó kikötőhelynek bizonyult, és erre a föniciaiktól kezdve minden jelentős ókori hatalom, a punok és a rómaiak is rájöttek
A terület elfoglaláskor a már móroknak hívott arabok is femérték a terepet és a mai Lisszabontól nem messze, Sintra település melletti hegyeket találták alkalmasnak várépítésre, amit a VIII. -  IX. század fordulójára meg is építettek.
A Tajo folyó mellett álló hegytetőre emelt vár stratégiai fontossága miatt évszázadokon keresztül a muszlimok kiemelt katonai támaszpontja volt. Így nem véletlen, hogy a mórokat elűzését célul tűző reconquista egyik fő célpontja is volt.

A Mór vár (Castelo dos Mouros) egyike Portugália legimponzánsabb középkori erődítményeinek. Története sem  mindennapi, hiszen abban szerepet játszottak az Ibériai-félszigetet meghódító észak-afrikai muszlimok, a Jeruzsálem felszabadítására utazó norvég keresztesek és a független Portugáliát megalapító I. Alfonz király is.

A keresztes hadjáratok történetének egyik talán kevésbé ismert epizódja a norvég keresztes hadjárat, amelyet I. Sigurd Magnusson norvég király vezetett 1107-1110 között. A hadjárat egyik legfontosabb eredménye a mai Libanon területén fekvő Szidón városának bevétele volt és érdekessége, hogy Sigurd király még a korábbi viking támadások módjára szervezte hadseregét.

Eme „keresztes vikingek” – hasonlóan számos más, észak-európai keresztes vállalkozáshoz – hajóval, Európát a part mentén körbehajózva közelítettek a Szentföldhöz. Útjuk során pedig előszeretettel szegődtek rövid időre az Ibériai-félsziget keresztény uralkodóinak szolgálatába és segítették harcaikat a mórok ellen. Ez egyben kiváló „gyakorlóterepet” is nyújtott a későbbi harcokhoz, másrészt gazdag zsákmánnyal kecsegtetett. Így történt, hogy Sigurd király és serege 1108-ban megostromolta és bevette a mór várat.

A vár azonban ekkor még nem maradt tartósan keresztény kézben, minthogy a norvégok távozását követően, a mórok azonnal visszavették azt. Végül 1147-ben, I. Hódító Alfonz foglalta el az erődítményt, aki egyben a független Portugál Királyság megteremtője is volt.

Régészeti feltárások során azóta már előkerültek az egykori mecset és néhány mórok lakta ház maradványai is. A mecset helyén Hódító Alfonz egy kis méretű kápolnát emeltetett, amelynek – egyelőre feltáratlan – ciszternái a legendák szerint egy észak-afrikai király temetkezési helyét is rejtik.

Feltáratlan részek

A Mór vár ezt követően már a keresztény hódítások kiindulópontja volt, de a reconquista előrehaladtával fokozatosan elvesztette korábban kiemelt stratégiai jelentőségét. A 14. században még kisebb átépítéseket eszközöltek rajta, de ettől kezdve egyre inkább elhanyagolták. A 15. század végén egy rövid időre zsidó családok költöztek az üresen álló épületekbe, de miután kiűzték őket a királyságból, a vár szinte teljesen elhagyatottá vált.