Mi lenne a következménye a katalán függetlenségnek

Sobieski Tamás újságíró, külpolitikai szakértő meglátása

Megroppanó gazdaság, csőd – mit okozna a függetlenség?

Parázs a helyzet Spanyolország és Katalónia között. Noha a függetlenségi népszavazás totális sikert ért el, és akár ki is kiálthatják a tartomány függetlenségét, de mindezt csak egyoldalúan. Ugyanis nincs nemzetközi jogi alapja annak, hogy Katalónia kikiáltsa függetlenségét.

A katalánok függetlenedési törekvései már korábban is jelen voltak, de kérdés, hogy most végleg elszakadhatnak-e Spanyolországtól.  Carles Puigdemont katalán elnök a BBC televíziónak adott rövid interjújában kijelentette: kormánya vagy ennek a hétnek a végén, vagy a következőnek az elején jelenti be Katalónia függetlenné válását Spanyolországtól.

Sobieski Tamás külpolitikai szakértő úgy nyilatkozott, hogy
 

az Európai Unió 2015 őszétől azt a határozott álláspontot képviseli, csak abban az esetben fogadja el egy új katalán állam elismerését, amennyiben az EU összes tagállama - beleértve Spanyolországot is - beleegyezik.

„Vagyis ez nem lehetséges. Másik akadálya az az apróság, hogy amennyiben mégis beleegyezne Spanyolország, abban az esetben a katalán vállalkozók nem fogják bírni azt a hatalmas értékvisszaesést, amit az euróövezetből való kiesés jelent” – vélekedett a Spanyolország-szakértő.

Kiemelte azt is, hogy mindkét felet megviselné a szakadás, ha bekövetkezne. A katalánokat talán egy kicsit jobban, mert a nagy hitelminősítők (a Fitch, a Moody’s és a Standard and Poor’s) a katalánok ország- és adósbesorolását rontanák, ami már egyébként is a bóvli kategória határán áll. Sobieski szerint érdekesség, hogy a két legnagyobb katalán bank épp távozásra készül Katalóniából. Székhelyüket máshová viszik át.

„Ugyanakkor Spanyolországnak is nagy visszaesés lenne a szakadás, működési zavarok jönnének létre. A spanyol állam részei szervesen összenőttek a katalán tartománnyal is, és a két országrész határán egyszerűen csődbe menne minden. A napokban közöltek egy jelentést, hogyan hatna, mondjuk az Aragónia és Katalónia határán lévő gazdálkodókra egy esetleges határ felállítása” – boncolgatta tovább Sobieski. A leválás forgatókönyveinek ellenére sem hisz abban a szakértő, hogy a függetlenedés végbemegy. 
 

 „Az EU kapásból közölte a leválni szándékozó katalán kormányzattal, hogy amennyiben ez valamilyen csoda folytán bekövetkezne, akkor az új állammal - hiába a spanyol állam és az euróövezet része most - újra kellene tárgyalniuk az egész csatlakozási folyamatot.

Egy euróövezetből való kilépés esetén pedig életbe lépne a szokásos kereskedelmi szabályzat. Ez pedig minimum 30 százalékos veszteséget okozna a tartománynak – magyarázza a szakértő

Sobieski azt is hozzátette, hogy a katalán szeparatista törekvések Madridban mindig tilos határvonalnak számítottak, erre mindig hevesen reagált a központi kormány. Elsőnek 1873-ban az akkori köztársasági mozgalom jó része preferálta a svájci kanton-rendszert, ezen felbuzdulva pedig egyes kisebb országrészek kiáltották ki az önállóságukat, köztük Katalónia is. 60 évvel később, a polgárháború előtt, éppen 83 éve pedig a radikális köztársasági baloldal kiáltotta ki 1-2 napra az önálló katalán köztársaságot, a spanyol szövetségi köztársaságon belül.

Forrés: ATV