Jelenlegi hely
.
Megbukott a hivatalos álláspont, sokkal régebbi a szfinx, mint ahogy eddig hitték
Az eddig elfogadott nézetek kezdenek megdőlni, miszerint a Nagy Piramist más, hozzá tartozó épületekkel együtt megközelítőleg 4500 évvel ezelőtt, a IV dinasztia idejében, Kheopsz uralkodása alatt emelték. Ezt a teóriát buktatják meg az újabb vizsgálatok.
Ezt a hipotézist irásos bizonyítékok nem támasztják alá, csupán az egyiptologusok azon véleményén alapszik, hogy más időszakban nem lehetett. A későbbi időszak hieroglifái és egyéb emlékei közt nem szerepel a nagy piramis építése, tehát csak egy korábbi időszakban építhették. Kheopsz korát megelőzően viszont nem rendelkeznek elegendő ismeretekkel, csupán feltételezeik, hogy a korábban uralkodó fáraók nem voltak képesek ekkora építményt létrehozni, mivel a régebbi piramisok esokkal kissebbek. Tehát maradt az általuk egyetlen lehetségesnek tartott építtető, Kheopsz fáraó, akinek elég hatalma és ideje volt a piramis megépítéséhez.
Vagyis a gízai nagy piramis építési ideje minden kétséget kizáróan nem bizonyított, de ennél is kétségesebb a piramist őrző szfinx kora. Az egyiptologusok szerint a szfinx a piramissal egy idős. Ezt a teóriát az újabb vizsgálatok jelentősen módosítják, és csupén annyi az egyezőség a vizsgálatok eredménye és az eddig elfogadott nézetek közt, hogy mindkét oldal elismeri a szfinx tagadhatatlanul ott van ahol áll, pontosabban fekszik, a piramis közelében.
De mégis mi az ami felvetette az elfogadott elmélet felülvizsgálatát?
R. A. Schwaller de Lubitz, egyiptom történelmével foglalkozó régész az 1950-es években tett megfigyelései során a szfinx felszínén olyan rongálódásokat, erodálódásokat talált, amelyek szerinte nem oda valóak. Többször is újravizsgálta a szóban forgó felszíni sérüléseket, de ugyanarra a következtetésre jutott: ezek a sérülések jelentősen különböznek az Egyiptomban található többi építmény sérüléseitől. Mintha a szfinx hosszú ideig egy teljesen más közegben lett volna.
Lubitz végül kimondta, a gízai nagy szfinxen víz okozta sérülések találhatók, melyek 3,6 méter magasságban láthatók a műemléken.
Ez a tény azt jelenti, hogy az egyiptomi építmény sokáig vízben volt. Ez pedig teljességgel lehetetlen mai ismereteink szerint.
![](/sites/default/files/kepek/2016/10oktober/szfinx-vizalatt.jpg)
Azóta több független vizsgálat is bzonyította, hogy a szfinx ténylegesen víz nyomait viseli magán. Méghozzá mindezt úgy hogy a környék legalább 7-8000 éve sivatag, ahol nem esik az eső.
Az egyiptológusok között nagy az egyetértés a piramisok építésének idejére vonatkozóan. Ennek az is oka, hogy véleményformáló régészek között sokan muzulmánok, az egyiptomi régészek háromnegyede muzulmánnak vallja magát.
Ez azért érdekes, mert a Korán kimondja, hogy a teremtés 6000 évvel ezelőtt indult meg, mint folyamat. Innen következik, hogy a muzulmán régészek nem határozzák meg 6000 évnél régebbinek ezeket a piramisokat, hiszen azzal saját szent könyvüknek mondanának ellent, amit a vallási befolyásoltság alatt lévő államban nem néznek jó szemmel. Karrierjüket kockáztatnák.
Vajon valójában milyen idős a szfinx és kik építették?
Azonban a rejtély még titokzatosabbá vált, amikor számítógépes elemzéseknek vetették alá az eredményeket. A kapott adatok izgalmasak voltak. Az adatokból és a különféle szimulációkból az derült ki, hogy a szfinxen látott víz okozta erodálódás mértéke akkora, hogy effajta rongálódásokat csak minimum 1000 évig folyamatosan zuhogó eső lenne képes létrehozni, ami megtörténte valószínütlen.
![](/sites/default/files/kepek/2016/10oktober/szfinx-viz-erozio.jpg)
Az időjárást és az erózót figyelembe vevő új becslések szerint a szfinx 10-15 ezer éves, de az is lehet, hogy ennél idősebb.
Amennyiben ez a becslés megfelel a valóságnak, alaposan megváltoztatja az emberiség történelméről elfogadott nézeteket. Egyenlőre vezető tudományos körökben hallgatás övezi azokat a leleteket, amelyek nem férnek bele a hivatalos történetírás kereteibe. Ilyenek a Szibériában talált monolitok, a boszniai pramis, a törökországi Göbekli Tepe, ahol bizonyítottan 12 ezer éves kőépítményeket találtak, vagy az 5,3 millió éves kőzetben lévő keréknyomok és még lehetne sorolni.
Az emberiség történelme felülvizsgálatra szorul. A föld 4,5 milliárd éves történelméból csupán egy szemvillanásnyi időre van rálátásunk, de még ezt sem ismerjük igazán. A homo sapens kialakulásának darwini elmélete ezer sebből vérzik, a 10ezer évnél korábbi civilizációkról semmit nem tudunk, az akadémikus tudomány létüket legendáknak, valós alapokat nélkülöző fantáziálásnak tartja. ilyenek: Lemúria, Mú, vagy Atlantisz.
A sok bizonytalanság közt csak egy a biztos: a rengeteg újonon felfedezett, de félretett leletanyag, előbb-utóbb kikényszeríti a hivatalos történelemtudomány álláspontjának megváltoztatását-