Jelenlegi hely
.
Megalománia a cigánysoron
Hivalkodó épületek a cigány negyedben
Van egy város Erdélyben, ahol igencsak különleges a cigány negyed. Hivalkodó épületek és düledező putrik vannak egymás szomszádságában. Ez a város Bánfyhunyad,
A kilencezres város, Kalotaszeg történelmi központja, ahol ma már egyre kevesebb magyar lakik. A növekvő román lakosság mellett a cigányok aránya is megnövekedett. Utóbbiak az 1990-es évek elejétől kezdték itt felhúzni sajátos stílusú épületeiket, mert ekkortól kezdve költözhettek be a településre a rézműves cigányok.
Bánfyhunyad a honfoglalás óta lakott település Erdélyben. Nevét már 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék. Az idők folyamán nevét több változatban is lejegyezték. 1377-ben v. Hunyad, 1391-ben Hwnyad, 1437-ben oppidum Hwnyad, 1522-ben oppidum Banfy Hwnyadya ~ Banffyhwnyadya, 1640-ben Banffi Huniad, 1808-ban oppidum Hunyad (Bánfi-) h., Hunyad g., Hoegyin vel Hogyegyinu val, 1861-ben Bánffi-Hunyad (oppidum), Hogyen, 1888-ban Bánffy-Hunyad (Hogyinu), 1913-ban Bánffyhunyad.
Népesség 8977 fő (2011. okt. 31.) Magyar lakosság 3067 Község népessége 9346 fő (2011. okt. 31.)
Az utóbbi 20 évben különös palóták kezdtek kinőni a földből a cigányok lakta negyedben. Az építtetők ezekkel a kastélyszerű épületekkel akarják jólétüket demonstrálni a cigány közösség többi tagja előtt.
A cigány családok tulajdonában lévő, kastély méretű épületek státuszszimbólumok. A pompát nem mindenhol lehet felfedezni, de a széndékot igen, hogy nagyobb házat építsen, mint a szomszéd.
Az egyik palota tulajdonosa így indokolja házának építését.
– Ezeket a villákat két okból építjük. Egyrészt a gazdagságunkat mutatják, azt, hogy mi is képesek vagyunk olyasmire, amire a gádzsók (nem cigány emberek), másrészt itt üli meg népes családunk a nagy ünnepeket
A legtöbb házra leginkább az a jellemző, hogy befejezetlenűl és üresen áll. Az alábbi ház tulajdonosa 20 éve építi az övét,8 gyerek apja és az út túl oldalán lakik egy kétszobás, lerobbant putriban családjával.
A cigánypaloták között járva akár egy filmstúdió díszletei között is lehetnénk, annyira valószerűtlen az egész. A zavart csak fokozza, hogy szinte csak jobb kormányos, angol és ír rendszámú autókba botlunk, és az is, hogy öt-hat éves gyerekekkel is simán el lehet csevegni angolul.
Az ok elég egyszerű: a bánffyhunyadi romák közül sokan Írországban és Nagy-Britanniában dolgoznak. A palotáikat is az ott keresett pénzből húzzák fel. Haza leginkább csak nyáron járnak, tehát az otthonaik üresek, emiatt még nehezebb megérteni, miért van szükségük ilyen méretes épületekre
A palotás cigányok zárt közösséget alkotnak, nehezen állnak szóba idegenekkel. Azt pedig főleg nem szeretik, ha újságírók kérdeznek felőlük. A Daily Mail és a BBC is cikkezett már arról, hogy némelyikük nem feltétlenül tisztességes úton szerzi a pénzt – zsebtolvajlásról, koldusmaffiáról, fémlopásról is írtak. A helyiek pedig azt is beszélik, hogy a külföldön megkapott magas szociális segélyekből is elég sok pénzt tudnak hazautalni.
Egy-egy palota százezer euróba is kerülhet, és a bútorok, valamint az épületek belső kialakítása is közel azonos értéket képvisel. Nem csoda, hogy sok a féklész ház, hiszen a legtöbben úgy vágnak bele az építkezésbe, hogy nem tudják miből fogják befejezni.
A kész épület viszont építészetileg meghatározhatatlan stílus. Talán ezt a cigány izlésvilágot tükröző építészeti formát fogják egyszer Roma stílusként definiálni.
Lehet érdekesnek vagy ízléstelennek nevezni a cigánypalotákat, de az biztos: mára Bánffyhunyad látványosságaivá váltak. Az útikönyvek is megemlékeznek róluk, és náhány kép erejéig sokan megállnak az út mellett.
Vár a Costa del Sol