Magyar agykutató orvos jutott el a teremtő lélek felismeréséhez

A XX. század hivatalos tudományos életét a materializmus eszméi hatják át, miszerint csak az létezik amit meg lehet fogni, amit mikroszkóppal meg lehet látni. A tudomány álláspontja lassanként változóban van, mivel egyre több kutató jut el addig a feltételezéséig, hogy valamilyen külső forrás lévén jön létre a tudat, mert az éntudatot a materialista fejlődéselmélet alapján nem lehet megmagyarázni.

A magyar Dr. Freund Tamás egyik interjújában kifejtette, mi alapján gondolja, hogy az ember több, mint az evolúció által kifejlődött biológiai rendszer, több mint egy tapintható hústorony.

Freund Tamás Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től élettudományi alelnöke, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa. Kutatócsoportja olyan betegségek neurobiológiai kérdéseivel foglalkozott, mint az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, szorongás és a Parkinson-kór. Több mint kétszáz tudományos közlemény, tizenkét könyvfejezet szerzője vagy társszerzője.

Egy interjúban így tárta fel, számára mi bizonyítja a lélek létezését

"Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. (Emergens tulajdonság: olyan megjelenő tulajdonság, ami a fizikai és kémiai folyamatok következménye és amely új minőséget hoz létre). Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában.

Ha valaki elhiszi, hogyha ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket.

Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek."

hirhatar