Madrid turista szemmel

2014, május 20 - 06:54 | Costa del Sol m...

MADRID

Rövid történelme:

Madrid területét már a történetírás elõtti idõkben is lakták. Ezekrõl az idõkrõl egy két cserépdarabon és néhány mamutcsonton kívûl nem maradtak más kézzelfogható emlékek.

A római idõkben jelentéktelen település volt az Ibéria félsziget közepén. A római birodalom bukása után, ( isz. 486) a már itt lévõ vizigót uralkodók nem tudtak kellõ támogatással rendelekzõ egységes hatalmat kialakítani a felbomló provincián.

711-ben Giblartál mellett, Tárik ibn-Zijád arab hadvezér csapataival átkelt a szoroson. Az erõtlen vizigót hatalom nem tudta megállítani az arab hódítást. A muzulmánok 714-ben legyõzték Roderiket, az utolsó vizigót királyt. Rövid idõ alatt majdnem a teljes Ibériai félszigetet elfoglalták. A következõ évszázadban az arabok, akik egyre jobban függetlenedtek Damaszkusztól majd Bagdadtól, Önálló mór királyságokat alapítottak. Madrid, ekkor az egyre jobban fejlõdõ, tõle 70 km-re délre lévõ Toledó északi védõvonalának részeként létezett.

Madrid törénetét ezektõl az idõktõl lehet számítani.

A X. században többször cserélt gazdát, de sem a móroknak, sem a keresztényeknek nem volt annyira fontos, hogy nagyobb áldozatot hozzanak a tulajdonlásáért. A kersztény uralkodók a XI. században városi rangra emelték. A következõ évszázadokban ezt többször megerõsítették, majd 1561-ben, máig rejtélyes okokból a minden szempontból alkalmasabb Toledó helyett, II. Fülöp ide helyzte udvartartását.

A város innentõl kezvdve rohamléptekkel fejlõdött. A XIX.századra elérte a félmilliós, mára a több mint három-milliós lakosságot.

A mai Madrid központi része a Puerta del Sol (Nap kapuja) téren és környékén van.

A könyezõ utcákban a XVIII. - XIX. században épült, jellegzetesen "spanyol stílusú" épületeket láttunk.

Kersztül vágunk a Plaza Mayoron, ami arról híres, hogy a közékorban itt tartották az inkvizíciós tárgyalásokat és kivégzéseket. Itt kellõ létszámú ember láthatta, milyen sors vár azokra, akik a katolikus vallást nem az egyház által elõírt gondolatok szerint értelmezték. A nyilvános kivégzések, a nyílvános kínhalálok, a máglyákon égõ emberek húsának szaga, kellõképen elrettentették a hívõket a másként gondolkodástól.

A tér ettõl függetlenül impozáns. Építését még a Habsburg királyok kezdték. Sokáig ez volt a város eseményközpontja.

Városnézésre legalkalmasabb a városnézõ busz. Mi is ezt a módját választottuk a látnivalók gyors megtekintéséhez.

Prado. A csodás festményeket õrzõ képtár.

Gran Via. Madrid egyik legszebb utcája

Palota a XIX. századból

Kolombusz emlékmûve eltörpül a mögötte lévó Barclays bank épülete elõtt.

A királyi palota. Rengeteg érték van benne felhalmozva. Csodás termek, festmények, falburkolatok, szobrok. Arany, ezüst tálak, kristálypoharak, mind mûvészi kidolgozásban. Az ember csak ámul-bámul a régi mesteremberek tudásán, mûvészi érzékén. A palotában fényképezni tilos. Nagyon sajnáltam.

Viszont az interneten találtam néhány képet a palota belsejérõl

A trónterem

Itt vártak a királyi meghallgatásra

A királyi hálószoba

egy szalon a sok közül

A padlózat a kölönbözõ színû márványok kifaragásával és összeillesztésével készült

Külön épületrészben lehet megtekinteni a királyok fegyvereit, páncéljait.

A palotába rengeteg értéket halmoztak fel. Meglátszik, itt nem volt I. -II. világháború. A palota építésétõl kezdve meg van a folyamatosság.: festmények, bútorok, mûvészi dekorációk szinte idõrendi sorrendben megtekinthetõk

Aztán vissza a városnézõ buszra. Irány a belváros

Középkori hangulat a belváros szívében.

A városnézés végállomása: A lemenõ nap bevilágítja a Puerta del Sol házait.

Elérkezett a két városnézõ nap vége. A reptér felé, már csak a földalatti vasúti megállóján csodálkozom.

Innen már csak egy apró hibával, de szerencsésen eljutottunk a reptérre. Az apró hiba az volt, hogy egy remízbe tartó vonatra szálltunk fel. Fel is tűnt, hogy rajtunk kívül csak egy ember utazik az emeletes szerelvényen. Mivel ídõben elindultunk, ez a kis malõr nem okozott problémát. Elértük a gépet.

Címkék:

beszámolók