.

A londoni piros busz



Sokan sportnak tekintették a londoni emeletes buszok peronjára való felugrást.

 
A Routemaster hátsó, nyitott peronja vonzotta a kalandorokat
 

Az embernek Londonról gyakran a piros telefonfülke, a fura kalapos, Bobbynak nevezett rendőrök, és a még furcsább, fekete medvebőr kucsmában a Buckingham-palota előtt őrködő angol királyi testőrség tagjai jutnak eszünkbe. A sor azonban nem lenne teljes a piros emeletes buszok nélkül. A double-deckerek ikonikus darabja, az AEC Routemaster 65 éve, 1956. február 8-án kezdte meg több évtizedesre nyúló működését a brit fővárosban.

 
 
A Routemaster egyedi formavilággal rendelkezett. London, 1976.   (kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)

 

Bár Londonban váltak világhírűvé, az emeletes buszok nem Nagy-Britanniában, hanem a Csatorna túloldalán, Párizsban jelentek meg először, 1828-ban. A párizsi emeletes omnibusz természetesen ekkor még csak lóvontatású volt. Egy évvel később már Londonban is megjelent a busz, amelyet a ködös Albionban is paripák húztak.

Emeletes buszok találkozója Párizsban az 1900-as évek végén
Emeletes buszok találkozója Párizsban az 1900-as évek elején

Az első motor hajtotta, a helyiek által csak „double-decker” névre keresztelt buszra majd' száz évet vártak a londoniak, akik 1923-ban vehették birtokba a kétszintes csodát. Ebben az időszakban nagyjából 200 busz szelte a City utcáit, ezeket a helyiek csak „kalózbuszokként” emlegettek. A járművek természetesen nem azért kapták a nevüket, mert félszemű, marcona sofőrök ültek a volánnál, hanem azért, mert ha a forgalmi helyzet úgy kívánta, a vezetők gyakran letértek a fő útvonalakról a mellékutcákra, hogy az utasaikat lehetőleg minél kisebb késedelemmel a célállomásra repítsék.

A számos magánkézben lévő, buszokat üzemeltető cég közül a legnagyobb, a London General Omnibus Company festette be először vörösre a járműveit 1907-ben. A vörös szín a városi rendőrségnek is tetszett, hiszen a bíborszínűre mázolt, mozgó dobozokat könnyeben kiszúrta az utca embere, akárcsak a forgalmas kereszteződéseken áthaladni kívánó gépjárművezetők.

A piros színű buszok a harmincas évekre a londoni tömegközlekedés részévé váltak. Az igazi „sztár” azonban csak húsz évvel később, 1956. február 8-án lépett színre. Az orrmotoros AEC Routemaster emeletes busz ugyanis ezen a napon állt forgalomba a londoni 2-es busz vonalán.

A „Nagy Piros Busznak” becézett Routemaster egyedi formavilággal rendelkezett. A jármű csőrös orra, amelyben a motor foglalt helyet, nem a vezetőfülke elé, hanem mellé került, ennek köszönhetően a sofőr jobban belátta az előtte lévő utat. A vezető dolgát és a busz irányíthatóságát nagyban megkönnyítette az akkor forradalminak számító szervokormány is, amely már nem igényelte a Popeye méretű alkarokkal rendelkező gépkocsivezetők alkalmazását.

Kép forrása: Fortepan / Schiffer Pál
Kép forrása: Fortepan / Schiffer Pál


AZ AEC Routemaster azonban nemcsak szervokormánnyal és „rejtett csőrrel” rendelkezett, hanem egy hátsó, nyitott peronnal is, amely megkönnyítette az utasok fel- és leszállását. Erről a megoldásról a buszok forgalomba helyezése után kiderült, hogy amennyire hasznos, sajnálatos módon olyannyira veszélyes is. Bár az ajtók működtetésével nem kellett vesződnie a vezetőnek, így az utascsere tempója gyors volt, a nyitott hátsó platform csak úgy vonzotta az önjelölt kaszkadőröket. A londoniak ugyanis hajlamosak voltak a mozgó buszról le, illetve arra felugrálni, amely átlagosan több mint 10 ember életébe került évente.


A Routemaster hátsó, nyitott peronja vonzotta a kalandorokat

A mérnökök a busz két szintjén 64 embernek alakítottak ki ülőhelyet, a Routemaster hosszított változatain pedig már 72 utas élvezhette ülve az utazás örömeit, így nem csoda, hogy a londoni tömegközlekedési szakemberek az emeletes buszra esküdtek. A „vertikális építkezést” a brit főváros keskeny utcái és kanyargó útjai is ösztönözték. Egy double-deckernek ugyanis kisebb fordulóíve volt, mint egy hagyományos, hosszabb egyszintes busznak, így egy tekervényes utcán kanyargó Routemaster nem lassította le a forgalmat, és ami a legfontosabb, be is tudott kanyarodni.

Az AEC Routemaster prototípusát 1954-ben gyártották. Habár a sorozatgyártásuk csak 1968-ig tartott, a buszok a lelkiismeretes karbantartásnak köszönhetően olyannyira strapabíróak voltak, hogy egészen 2005-ig koptatták London aszfaltját. A legendás double deckertől azonban 2005 után sem tudtak megszabadulni a londoniak. A busz olyannyira a városkép része lett, hogy nem lehetett csak úgy kivonni a forgalomból, így, ha valakinek hiányérzete támad, mind a mai napig fel tud szállni egy klasszikus „Nagy Piros Buszra”, amely nosztalgiajáratként üzemel a brit metropolisban.

Forrás: Múlt-kor

Címkék: 

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol

 


 

 
 

 

cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china