Jelenlegi hely
.
Különös koponyák
Az akadémikus tudomány még mindig a darwini fejlődéstörténetet tartja a mai ember, a Homo sapiens, kialakulásának egyetlen útjaként
Ilyenek ezek a koponyák, amelyeknek földön kívül sejtik eredetét.
A csillaggyermek és mai ember kopnyája
Az 1930-as években Mexikóban különös koponyára bukkantak. A koponya jellegzetességei teljesen elütnek a Homo sapiens kopnyájának tulajdonságaitól. Lloyd Pye egykori veterán kutató 12 évig tanulmányozta a csillaggyermek koponyát és arra a megállapításra jutott, hogy ennél a leletnél nincs evolúciós előzmény, nem tudni ez a kopony honnan ered. Ez a lelet nem egyedülálló, mivel azutóbbi években találtak egy hozzá nagyon hasonló felépítésű másik koponyát is.
Azt, hogy ezekkel a kopnyákkal rendelkező lények mennyire elütnek az eddig ismert és az evolúciós elmélet alapján úgy-ahogy megmagyarázható formáktól jól szemlélteti a 3D -és számítógépes modelezés, melyet Marcia K.Moore készített.
De ezzel nincs vége a sornak
Bulgáriában találták ezt a fejlődéstanilag sehová nem sorolható furcsa koponyát. Még nem tudták megállapítani, ez valamilyen ismeretlen, kihalt állatfaj, vagy esetleg egy értelmes lény kopnyája. Amit viszont biztosan tudnak, a lelet nem illeszkedik a darwini evolúciós elméletbe.
A következő koponya már rendelkezik a normál emberi koponya tulajdoságaival, azzal a különbséggel, hogy a koponyaüreg majnem duplája az átlagosnak.
Különleges leletek egészen kis méretetben is előfordulnak.
2003-ban a chilei Atacama-sivatagban a kutatók egy igen különös felfedezést tettek: a homok fogságából egy mindössze 15 centiméteres élőlény mumifikálódott maradványa került elő.
A vzsgálatok eleinte azt sem tudták megállapítani, hogy a lény emberszerű főemlős-e vagy sem. Az embereknek 12, míg az emberszabású majmoknak például 13 pár bordájuk van, ezzel szemben a furcsa élőlénynek csupán tíz pár volt.
Ez sem fér bele a darwini elméletbe.
Végül magyarázatra szorul a közelmúltban a perui sivatagban felfedezett különös módon mumifikálódott koponya pár. Eleinte csalásnak, hamisítványnak vélték a leletet, a folyamatban lévő vizsgálatok azonban egyre határozottabban kizárják ennek lehetőségét.
Ha ezek a leletek beszélni tudnának, ugyancsak meglepődnének a régészek. Egy új történet tárulna fel előttük az emberiség múltjából. De mivel a leletek hallgatnak, mindenki mondja a maga elméletét ami vagy igaz, vagy nem.