.

Hogy kerül cipőtalp nyoma a 250 millió éves kőzetbe





Szerző: Száraz György,   Boldognapot.hu

Meghökkentő régészet: Rejtélyes lábnyomok – bizonyítékok arra, hogy az emberiség már több százmillió éve létezett

Amikor olyan régészeti lelet kerül az akadémikus tudomány kezébe ami sehogy sem illik az emberiség gondosan kidolgozott fejlődéströrténetébe, akkor az akadémikusok felveszik a három majom pózt.


Nem beszélünk róla, nem láttuk, nem hallottuk

Valahogy így van ez a több millió éves, megkövült emberi lábnyomokkal is. Nem vesznek róla tudomást, nem foglalkoznak velük.

Számos sziklaképződményben találtak már 3-600 millió éves emberi lábnyomokat. Például Utah, Kentucky, Missouri, Pennsylvania és Tanzánia területén. Miközben néhányat félrevezetésként elutasítottak, sok igazolást nyert és a tudósok C14-es kormeghatározással igazolták (és a „problematikus” osztályba sorolták).

Ilyenek a

  •          Permkorszakbeli lábnyom Új-Mexikóban (Kora 290-248 millió év közé tehető, igazolta a Smithsonian)
  •          Karbon kori lábnyom Utahban (Kora 355-290 millió év közé tehető.)
  •          Jura kori lábnyom Türkmenisztánban (Kora 195-145 millió év közé tehető.)
  •          Laetoli lányom (3,7 millió éves)
  •          Triászkorabeli lábnyom Nevadában (Megközelítőleg 200 millió éves.)
  •          Egy bordázott cipő- vagy egy szandáltalp, amelyet egy homokkősziklában a Góbi-sivatagban  találtak, és úgy vélik, hogy több millió évvel ezelőtt keletkezett.


Permkorszakbeli lábnyom Új-Mexikóban

1987-ben Jerry MacDonald paleontológus rengeteg, különböző állat- és madárfajtól származó, megkövesedett nyomot fedezett fel a perm időszakból származó kőzetrétegben. A különféle fosszíliák között egy tisztán kivehető emberi lábnyom is akadt.

Azonban a permi réteg 290-248 millió évvel ezelőtt keletkezett, évmilliókkal a madarak, a dinoszauruszok és igen, az ember feltételezett megjelenése előtt. Mivel lehet ezeket a nyomokat megmagyarázni?

1992 júliusában a Smithsonian Magazine közölt egy cikket ezekről a lábnyomokról a „Megkövesedett lábnyomok: A permkorszakbeli állatok rejtélyes díszszemléje”* címmel.

A magazin elismerte a rejtélyt, megerősítve „amit a paleontológusok problematikusnak szeretnek nevezni”. Ebben leírták, hogy a nyomok nagyobb emlős vagy madár nyomainak tűnnek, amelyek csak „ a perm időszak után fejlődtek ki”, de ezek a nyomok kifeljődésük előtti időből, egyértelműen a perm-korszakból származnak.”

Miközben dicséretes, hogy MacDonald és a Smithsonian világosan beismeri e nyomoknak az olyan rétegben történő létezését, amely rácáfol a jelenlegi evolucionista elméletre, feltűnő, hogy csak az emlősök és a madár nyomait emelik ki, s nem említik a mellettük talált emberi lábnyomokat.

Elég érdekes, hogy amióta ezeket a lábnyomokat felfedezték, az
evolucionisták nem próbálnak vitába szállni a hitelességükkel és leleplezni őket. Mint ahogyan nem próbálnak azzal sem érvelni, hogy a lábnyom nem emberi. (Gyakorta azzal állnak elő, hogy ez csak „olyan, mintha” emberi lábnyom lenne.)  A nagy csend fülsiketítő.


Karbon kori lábnyom Utahban

1968-ban 43 mérföldre északnyugatra a Utahi Deltától, William J. Meister egy nyilvánvalóan emberi cipőnyomra bukkant egy két inch vastagságú kőzetrétegben. Ugyanebben a rétegben szembetűnően látszódtak a trilobita fosszíliák, az egyik ezek közül a „sarok” alatt volt kilapítva.” (A 10 inch– 25,4 cm – hosszúságú cipőnyom baloldalon volt, míg a szikla öntőforma jobb oldalon. Figyeljük meg, hogy a cipő sarka éppen úgy kopott, mint ahogy a mi mai cipőink. A sarok kb. egy nyolcad inchnyivel mélyed jobban bele a sziklába, mint a talp.)

Az evolucionisták szerint a trilobiták a legősibb organizmusok közé tartoznak a földön. A trilobiták a paleozoikum tengeri állatai, melyek 600-280 millió évvel ezelőtt éltek, s már legalább 200 millió éve kihaltak. Tovább erősíti ezt a kormeghatározást, hogy ennek a területnek a palasziklája karbon kori (290-350 millió évvel ezelőtti).

Ez a nyom igazolhatónak tűnik, mivel egyrészt látható varrással, másrészt kihangsúlyozott sarokkal rendelkezik. További emberi nyomokra utaló nyomokat találtak ugyanebben a körzetben, trilobiták nélkül. Dr. Clifford Burdick átvizsgálta a területet és más nyomokat is talált, többek között egy gyermek lábfej mezítlábas lenyomatát fedezte fel lábujjakkal együtt.


Dr Burdick és az általa talált emberi, és Dinoszaurusz lábnyom  Az emberi lábnyom kinagyítva

 


Jura kori lábnyomok Türkmenisztánban

„Az 1980-as évek elején az orosz újságokban arról jelentek meg riportok, hogy Türkmenisztánban dinoszaurusz lábnyomok mellett emberi lábnyomokat is találtak. Mivel akkoriban Türkmenisztán a Szovjetunió tagállama volt, a riportokat a kormány ellenőrizte. Mihelyt Türkmenisztán független nemzetté vált, a türkmén tudósok kutatni kezdték a nyomokat. Felfedezték, hogy
néhány jura korabeli sziklában levő lábnyom valóban emberi eredetű. Meghívták Dr. Dennis Swiftet az Egyesült Államokból, hogy vizsgálja meg a nyomokat. Dr. Swift is arra a következtetésre jutott, hogy a nyomok embertől származnak. Ráadásul ugyanabban a Jura kori sziklaképződményben számos olyan nyomra is rátaláltak, melyek a mai napig ebben a körzetben élő
kecskéktől származnak.”
A jura kor megközelítőleg 195-145 millió évvel ezelőtt volt. Nyilvánvalóan nem létezhetne sem kecske, sem emberi nyom ebből a periódusból.
 

A laetoli lábnyom

A kelet-afrikai Tanzániában található Laetoliban egy Mary Leaky által vezetett csapat 70 emberszerű lábnyomsorozatot fedezett fel 1976-ban. Ezeket később 3,7 millió évesnek keltezték.

A hivatalos magyarázat szerint ezek a nyomok az emberszabású *Australopithecus afarensis*-től származnak. Mégis ha semmi sincs a nyomban, ami arról tanúskodna, hogy nem egy modern emberé, akkor hát miből szűrték le a tudósok azt, hogy ez egy emberszabású?
Avagy, ahogy R.H. Tuttle felveti a könyvében:

„Amennyiben a nyomok egy kis Australopithecus fajtától származik, akkor arra kell következtetnünk, hogy majdnem emberi lábfejei voltak, amelyeket valaha meg nem különböztethető módon használt a lassú járású emberekétől. Azok a lábfejek, amelyektől a G-nyomok származnak, egyáltalán nem mutatnak észrevehető jellegzetességeket, amelyek átmenetet jelenthetnének a majmok és a Homo sapiens között. Ezek olyanok, akár a kis mezítlábas Homo sapienseké.”


Triászkorabeli lábnyom Nevadában

Egy amatőr geológus egy megkövesedett cipónyomot fedezett fel cérnavarrással és törött sarokkal a Fisher Canyonban (Pershing County, Nevada). 1922. október 8-án a New York Sunday American "American Weekly" részlege egy feltűnő cikket közölt *„A megkövesedett cipőtalp rejtélye” címmel DR. W.H. Ballou tollából.

Ballou a következőket írta:

„Nem sokkal ezelőtt, miközben fosszíliák után kutattak Nevadában, John T.Reid kiváló bányamérnök és geológus, hirtelen megállt és teljesen elképedve és ámulatba esve pillantott le a lába közelében levő egyik sziklára. Ott magának a sziklának azon a részén volt valami, ami egy emberi lábnyomnak tűnt! Miután közelebbről is szemügyre vettük, láttuk, hogy nem egy csupasz lábfej nyoma, hanem szemmel láthatóan egy cipőtalpé, amely megkövült. Az elülső része hiányzott. Viszont legalább a kétharmadának a körvonalai megvoltak, s a kontúrja körül egy jól kivehető cérnavarrás futott végig, amely úgy tűnt, hogy a szegélyt a talphoz erősítette. Ezen kívül volt egy másik sor varrás is, illetve a közepén, ahová a lábfejünket helyeztük volna, mintha valójában ez a dolog egy talp lett volna, s volt még egy horpadás is, pont olyan, mint ami a sarokcsont kidörzsölődésekor keletkezik és elkoptatja azt az anyagot, amiből a talp készül. Így egy olyan fosszíliát találtunk, amely a mai tudomány elsőszámú rejtélye. Az a szikla, amelyikben ezt megtaláltuk, legalább 5 millió éves.”


Ezt a nyomot geológus vizsgálta meg és elismerte, hogy a lábnyom eredeti, illetve a szikla a triász korból való (205-250 millió éves). A nyom cérnáit mikroszkóp alatt is megvizsgálták és látszik a sodrott cérna.

Miközben páran próbálják megcáfolni a lábnyom „természetes keletkezését” mondván, ez csak „úgy néz ki”, mintha egy szandál volna, ez nyilvánvalóan abszurd, mivel tisztán látható az aprólékos varrás. *Még egyszer, bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy az emberiség már több mint 200 millió évvel ezelőtt  létezett.*

forrás: Boldognapot.hu

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol