Csütörtökön engedik szabadon a megmentett sólymokat

A Körös-Maros Nemzetipark-igazgatósággal (KMNPI) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) együttműködve mentették meg a december folyamán a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontjába került vándor- és kerecsensólymot - írja tájékoztatójában az MME.

Mindkét madarat Makón, lakott részen találták meg, legyengült állapotban: a kerecsensólymot 2014. december 3-án, a vándorsólymot december 17-én. A röpképtelen, jól láthatóan legyengült ragadozó madarakat a KMNPI természetvédelmi őre vitte be a Szegedi Vadasparkba. Az állatorvosi vizsgálatok, valamint az egymáshoz közeli időpontok és a helyszín alapján elképzelhető, hogy fertőzés vagy akár mérgezés is lehet a háttérben, az elvégzett vizsgálatok azonban nem derítettek fényt a betegség pontos okára.
 

Az általános kondíciójavító és parazitaellenes kezelés mellett a kerecsensólymot három napig még kényszertáplálniuk is kellett a szakembereknek. Miután a madarak túl voltak a kritikus első napokon, állapotuk a gondos kezelésnek köszönhetően javult, gondozásukat az MME szakemberei vették át, hogy felkészítsék őket a szabadon engedésre. Mivel ez a rehabilitáció is sikerrel járt, elérkezhetett az idő arra, hogy csütörtökön visszaadják őket a természetnek.

Mindkét faj fokozottan védett hazánkban. A világszerte elterjedt vándorsólyom létszáma folyamatosan fogyatkozott Magyarországon, ennek oka kezdetben az volt, hogy a solymászmadárként kedvelt ragadozó madár fészkeit rendszeresen kifosztották, de a legnagyobb pusztítást utóbb a szintetikus rovarirtó szerek, a DDT használata okozta – ez utóbbit, a világon elsőként nálunk tiltották be, a 60-as években. Több mint 30 évet kellett várni, hogy 1997-ben ismét költsön hazánkban a vándorsólyom, jelenleg 10 felett jár a költőpárok száma.

A kerecsensólyom az eurázsiai sztyeppék lakója, hazánk így nyugati elterjedésének a széle. Valószínűleg ez a faj lehetett az ősi magyar hitvilág turulmadara, de ez sem mentette meg attól, hogy száma vészesen megfogyatkozzon a 20. század második felére. Manapság a védelemnek köszönhetően 140 fölé emelkedett a költőpárok száma, az ázsiai országokban azonban továbbra is drasztikusan romlik a faj természetvédelmi helyzete.

Forrás:  hirado.hu