Jelenlegi hely
.
Görög utazó már 2300 éve eljutott az északi sarkkörhöz
A történelemben sok más dologhoz hasonlóan az események nem mindig úgy zajlottak, mint ahogyan azt az iskolában tanították. Érdekes módon az első sarkvidéki felfedező nem az volt, akire a legtöbben gondolnak.
Mint kiderült, több mint 2300 évvel ezelőtt egy Pütheasz nevű férfinak Massiliából (ma Marseille) sikerült elutaznia az északi sarkkörig, és képes volt visszatérni, hogy elmondja a történetet. Pütheasz navigátor, földrajztudós és csillagász volt, valamint az első görög, aki elhajózott a Földközi-tengerről az Atlanti-óceán felé. (1)
Amikor azonban visszatért az ókori Görögországba, senki nem hitte el, hogy mit talált.
Pütheasz volt az első ismert tudományos felfedező, aki beszámolt az Északi-sarkvidékről, a sarki jégről és számtalan germán törzsről. Őt tekintik az első Földön élő személynek, aki leírta az "éjféli napot" - egy természetes jelenséget, amely a nyári hónapokban a sarkkörtől északra figyelhető meg, amikor a Nap a helyi éjfél idején láthatóvá válik.
Pütheasz olyan helyekre utazott, ahová senki más nem merészkedett. Olyan ember volt, aki egy olyan időben élt, amikor a lakosság többsége úgy gondolta, hogy a Napot Isten illesztette az égre.
Utazásai révén híressé vált, és sikerült elérnie egy olyan helyet a Földön, ahol a Nap nem emelkedik a horizont fölé egész télen. Örökkévaló jég borította ezt a helyet, ahol az óceánok megfagytak és jéghegyek sodródtak. Az Északi-sarkot írta le, de Görögországban senki sem hitte el, hogy mit látott.
Ő volt az az ember is, aki bemutatta az "Ultima Thule" elképzelését a földrajzi világban. (2)
Ultima Thulét a klasszikus európai irodalom és kartográfia a legmesszebb található északi helynek tekintette. Néhányan Norvégiának írták le. Az "Ultima Thule" kifejezést minden olyan távolabbi hely megjelölésére használták, amely az "ismert világ határain" túl létezett.
Pütheasz története gazdag, de fontossága ellenére a legtöbb munkája és beszámolója az idők során elveszett. Nagyon kevés dolog ismert az életéről.
Sztrabón ókori utazó és földrajzi író szerint "szegény ember" volt, aki saját eszközeivel utazott északra anélkül, hogy anyagilag bárki segített volna neki. Olyan ember volt, aki számos akadályt leküzdött.
Ha visszatekintünk körülbelül 2300 évvel ezelőttre, akkor meg fogjuk érteni, hogy az ősi idők emberei miért vonták kétségbe, hogy egy alázatos navigátornak sikerült azt elérnie, amit Pütheasz állítása szerint megtett.
Történelmi útja során a Gibraltári-szoroson keresztül utazott északra, amely akkoriban Héraklész oszlopairól volt ismert. Hogy áthaladjon, át kellett jutnia a katonai blokádon, amelyet akkoriban a karthágói hadsereg hozott létre.
Pütheasznak és legénységének sikerült áthaladnia a hatalmas katonai barikádon, bár senki sem tudja biztosan, hogyan csinálta. A modern történészeknek vannak erre elméleteik, bár ezek nem többek puszta spekulációnál. Az ősi idők szerzői által megfogalmazott egyetlen magyarázat viszont az volt, hogy Pütheasz hazug volt, és egyik dolog sem történt meg igazából azok közül, melyekről beszámolt.
Pütheasz visszatérése viszont azt sugallja, hogy valahogy mégis sikerrel járt.
Valahogy sikerült átosonnia a karthágói hadsereg blokádján, majd folytatta útját Nagy-Britannia irányába, és amikor odaért, ő lett az első, aki körülhajózta a szigetet.
Több, mint hat hónap múlva már ismeretlen vizeken utazott, amikor Pütheasz a horizonton egy száraz, sziklás tengerpartot látott, amelyet Ultima Thule-nek nevezett. Senki sem tudja biztosan, milyen földet fedezett fel - Izland vagy talán Norvégia lehetett.
Mindez több, mint ezer évvel azelőtt történt, hogy valaki más megpróbált volna oda eljutni, ahová Pütheasznak már sikerült. Pütheasz elbeszélése az égről azonban azt sugallja, hogy valóban közeledett a sarkkörhöz. Az ősi felfedező leírta, hogyan változott meg a csillagok helyzete, ami azt az égboltot tükrözi, amelyet Izland közelében láthatunk. Pütheasz arról is beszámolt, hogy a nappalok egyre rövidebbek lettek, ahogy észak felé tartott.
Továbbá kijelentette, hogy azon a földön, ahová érkezett, olyan emberek laktak, akiknek harcolniuk kellett az életükért egy olyan helyen, ahol a Nap alig adott fényt, és kevés növény és állat maradhatott életben.
"Nincsen éjszaka a nyári napfordulón," - számolt be Pütheasz, amikor visszatért az Ultima Thule nevű földről.
(1) - https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%BCtheasz
(2) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Thule_(sziget)
(3) - http://ujvilagtudat.blogspot.com.es/2017/09/putheasz-massiliai-ogorog-utazo-mar.html#more
Mint kiderült, több mint 2300 évvel ezelőtt egy Pütheasz nevű férfinak Massiliából (ma Marseille) sikerült elutaznia az északi sarkkörig, és képes volt visszatérni, hogy elmondja a történetet. Pütheasz navigátor, földrajztudós és csillagász volt, valamint az első görög, aki elhajózott a Földközi-tengerről az Atlanti-óceán felé. (1)
Amikor azonban visszatért az ókori Görögországba, senki nem hitte el, hogy mit talált.
Pütheasz volt az első ismert tudományos felfedező, aki beszámolt az Északi-sarkvidékről, a sarki jégről és számtalan germán törzsről. Őt tekintik az első Földön élő személynek, aki leírta az "éjféli napot" - egy természetes jelenséget, amely a nyári hónapokban a sarkkörtől északra figyelhető meg, amikor a Nap a helyi éjfél idején láthatóvá válik.
Pütheasz olyan helyekre utazott, ahová senki más nem merészkedett. Olyan ember volt, aki egy olyan időben élt, amikor a lakosság többsége úgy gondolta, hogy a Napot Isten illesztette az égre.
Utazásai révén híressé vált, és sikerült elérnie egy olyan helyet a Földön, ahol a Nap nem emelkedik a horizont fölé egész télen. Örökkévaló jég borította ezt a helyet, ahol az óceánok megfagytak és jéghegyek sodródtak. Az Északi-sarkot írta le, de Görögországban senki sem hitte el, hogy mit látott.
Ő volt az az ember is, aki bemutatta az "Ultima Thule" elképzelését a földrajzi világban. (2)
Ultima Thulét a klasszikus európai irodalom és kartográfia a legmesszebb található északi helynek tekintette. Néhányan Norvégiának írták le. Az "Ultima Thule" kifejezést minden olyan távolabbi hely megjelölésére használták, amely az "ismert világ határain" túl létezett.
Pütheasz története gazdag, de fontossága ellenére a legtöbb munkája és beszámolója az idők során elveszett. Nagyon kevés dolog ismert az életéről.
Sztrabón ókori utazó és földrajzi író szerint "szegény ember" volt, aki saját eszközeivel utazott északra anélkül, hogy anyagilag bárki segített volna neki. Olyan ember volt, aki számos akadályt leküzdött.
Ha visszatekintünk körülbelül 2300 évvel ezelőttre, akkor meg fogjuk érteni, hogy az ősi idők emberei miért vonták kétségbe, hogy egy alázatos navigátornak sikerült azt elérnie, amit Pütheasz állítása szerint megtett.
Történelmi útja során a Gibraltári-szoroson keresztül utazott északra, amely akkoriban Héraklész oszlopairól volt ismert. Hogy áthaladjon, át kellett jutnia a katonai blokádon, amelyet akkoriban a karthágói hadsereg hozott létre.
Pütheasznak és legénységének sikerült áthaladnia a hatalmas katonai barikádon, bár senki sem tudja biztosan, hogyan csinálta. A modern történészeknek vannak erre elméleteik, bár ezek nem többek puszta spekulációnál. Az ősi idők szerzői által megfogalmazott egyetlen magyarázat viszont az volt, hogy Pütheasz hazug volt, és egyik dolog sem történt meg igazából azok közül, melyekről beszámolt.
Pütheasz visszatérése viszont azt sugallja, hogy valahogy mégis sikerrel járt.
Valahogy sikerült átosonnia a karthágói hadsereg blokádján, majd folytatta útját Nagy-Britannia irányába, és amikor odaért, ő lett az első, aki körülhajózta a szigetet.
Több, mint hat hónap múlva már ismeretlen vizeken utazott, amikor Pütheasz a horizonton egy száraz, sziklás tengerpartot látott, amelyet Ultima Thule-nek nevezett. Senki sem tudja biztosan, milyen földet fedezett fel - Izland vagy talán Norvégia lehetett.
Mindez több, mint ezer évvel azelőtt történt, hogy valaki más megpróbált volna oda eljutni, ahová Pütheasznak már sikerült. Pütheasz elbeszélése az égről azonban azt sugallja, hogy valóban közeledett a sarkkörhöz. Az ősi felfedező leírta, hogyan változott meg a csillagok helyzete, ami azt az égboltot tükrözi, amelyet Izland közelében láthatunk. Pütheasz arról is beszámolt, hogy a nappalok egyre rövidebbek lettek, ahogy észak felé tartott.
Továbbá kijelentette, hogy azon a földön, ahová érkezett, olyan emberek laktak, akiknek harcolniuk kellett az életükért egy olyan helyen, ahol a Nap alig adott fényt, és kevés növény és állat maradhatott életben.
"Nincsen éjszaka a nyári napfordulón," - számolt be Pütheasz, amikor visszatért az Ultima Thule nevű földről.
(1) - https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%BCtheasz
(2) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Thule_(sziget)
(3) - http://ujvilagtudat.blogspot.com.es/2017/09/putheasz-massiliai-ogorog-utazo-mar.html#more