Az amerikai politika kiszolgálása meghozta a menekülteket
 

A menekültek tömeges beáramlása Európába most már minden érintett országban gondokat okoz. Bajorország lezárta Ausztriávak közös határát, Ausztria hol lezárja hol kinyitja határát, Magyarország keritést épít és jogszabályokat hoz a menekültkérdés rendezésére.

A menekültek nagy része Szíriából jön ahol az amerikaiak által támogatott kormányellenes felkelők már több éve harcba állnak a kormányerőkkel. A konfliktus nem mai eredetű, de az Iszlám Állam megjelenése felerősítette a menekülthullámot.
Magyarországon szeptember 15-én éjfélkor lépett életbe az új jogszabály, miszerint az illegális határátlépés bűncselekmény, amely börtönnel is büntethető, de nem tiltja a menekültek belépését és a menekült kérelmek beadását a az erre kijelölt határátkelő helyeken.

Minden jogszabály annyit ér, mint amennyit be tudnak tartatni belőle. Több tízezer menekültet nem lehet börtönbe csukni, és azt sem lehet gondolni, hogyha a határokon kívül maradnak akkor nem léteznek. Léteznek és egyre többen jönnek.

Erre már év eleje óta számítani lehetett, de egyik ország sem  készült fel a beáramló százezrek fogadására Nem építettek befogadó táborokat az embertömegek elhelyezésére, nem szervezték meg szállításukat, szinte minden intézkedést előkészítés nélkül, ötletszerűen hoztak. Magyarország például érdemi intézkedések helyett a sok vitát kiváltó, plakátkampánnyal várta a migránsokat, aztán amikor jöttek akkor kezdett el gondolkodni hogyan is kéne kezelni ezt a helyzetet.

A menekültek ellenőrizhetetlen tömegei miatt felborulni látszik a shengeni egyezmény a belső határok átjárhatóságáról. Európa vezetői most ébredeznek, milyen súlyos helyzetbe navigálták magukat elhibázott külpolitikájukkal. A menekültek áradatát elindító Közel-keleti konfliktust amerika külpolitikája tovább mélyítette, amit Európa vezetői hallgatólagos jóváhagyásukkal támogattak.
A szíriai polgárháborúban a felkelőknek nyújtott amerikai támogatás meggyengítette az oroszbarát Asszad kormány erőit, amit az Iszlám Állam kihasznált, így Szíriában is megvetette lábát.  Az Iszlám Állam ellen eredményesen harcoló kurdokat a NATO szövetséges Törökország szorongatja, ami felett a washingtoni vezetők szemet hunynak. A harcok sújtotta területről és Szíria más részeiből is most már tömegesen menekülnek az emberek, akik befogadására Európa nincs felkészülve. A vezetők rövidlátó külpolitikája miatt a káosz átterjedt Európára. Az öreg kontinens politikusainak most már Európa érdekeiket kell védelmezni az amerikai külpolitika kiszolgálása helyett.

Ebben a helyzetben nem az a megoldás, ha Szíria 40 milliós lakossága áttelepül Európába, hanem a Szíriát megosztó és a polgárháborút kirobbantó külső érdekek elhagyása, a belső ellentétek elsimítása és közös fellépás az Iszlám Állam ellen.

Az előrelátás helyett most a menekültáradat kényszeríti szemlélet váltásra Európa vezetőit.