Ebola és üzlet

Az ebola elleni szer kifejlesztése csak több beteg esetén gazdaságos

Az ebola akármennyire is halálos kór, gyakorinak véletlenül sem nevezhető. A mostani járvány előtt 37 év alatt nagyjából 10 ezren betegedtek meg, ráadásul a járványok szinte kivétel nélkül Afrika legszegényebb országaiban voltak, ahol - akármennyire is csúnyán hangzik ez - nem igazán van fizetőképes kereset. Egy ebola elleni vakcina, vagy a betegség kezelésére alkalmas készítmény gyártója tehát biztosan nem tudott volna eladni annyi adagot, hogy megtérüljön az a több 100 millió dolláros befektetés, amit előzőleg a gyógyszer kifejlesztésébe beleölt.

Azért az élet szerencsés fordulatokat is produkál a gyógyszergyártók számára. Véletlenűl, épp a kikisérletezett és már csak engedélyezésre váró ebola elleni szérum (ZMapp) elkészültekor tört ki a legújabb ebola járvány, ami már a gazdagabb európai országokat is fenyegeti.
Ennek következtében egyes országokban, így Spanyolországban is engedélyezték a szer használatát.  Madridban ezzel a szerrel kezelt ebolás misszionárius ugyan meghalt, (nagyon szép egyházi temetést kapott) de ez nem a szer hatástalanságát mutatja, hanem azt, hogy az ebola már nagyon előrehaladott állapotban volt a beteg testében.
 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etikai bizottsága augusztus 12-én jóváhagyta a nem engedélyezett, kísérleti Ebola-gyógyszerek alkalmazását - olvasható a szervezet által kiadott sajtóközleményben.

A gyógyszer fejlesztői szerint az engedélyezés előtt álló vakcina a betegeken is segít, de legnagyobb hatása a megelőzésben mérhető.
A nyugati világra is átterjedő ebola járvány hite már elég erős ösztönző erő a gyógyszergyárak számára, hogy nagyobb erővel végezzék az ebola elleni szer kutatásait. Az unióban egy államilag finanszírozott oltáskampány már nem csak a kutatásokra költött pénz megtérülését, hanem bőséges nyereséget is hozhat.
A médiában rendszeresen megjelenő ebolával kapcsolatos hírek csak fokozzák a lakosság veszélyérzetét. Közeleg a lélektani pillanat egy oltáskampány bevezetésére.

Ebből a közelgő üzleti lehetőségből egyik nagy gyógyszergyár sem akar kimaradni.

A Johnson & Jonhson Crucell nevű részlege az Allergia és Fertőző Betegségek Országos Intézetével együtt fejleszt védőoltást.
A Bavarian Nordic dán gyógyszergyár az Imvanex nevű, himlő elleni védőoltását alakítja át filovírus elleni injekcióvá. (Az ebola a filovírusok közé tartozik.
A Profectus Biosciences jó eredményekkel tesztelte vakcináját majmokon. Egyetlen, izomba adott injekció megóvta az összes rhesus majmot a megbetegedéstől
A Tekmira kanadai gyógyszergyárnak az FDA újra engedélyezte, hogy folytathassa gyógyszere tesztelését ebolafertőzött emberek részvételével. (ebolával fertőzött emberek jelenleg Afrikában vannak)
Igaz, hogy a GSK gyógyszergyár az amerikai Allergia és Fertőző Betegségek Országos Intézetével már komoly fejlesztéseket végzett a védőoltás terén, de ezek a kísérletek is csak főemlősöknél mutattak biztató eredményeket.

A WHO engedélye a szerek embereken való kipróbálására ugyan felgyorsítja egy valóban hatásos gyógyszer kifejlesztését, de jelenleg erre kisérleti alnyokként a már valamilyen módon megferdőződött afrikai embereket tudják felhasználni. Az arikaiak pedig nem örülnek ennek a lehetőségnek, mivel közülük sokan úgy gondolják, hogy a jelenlegi járvány nem a véletlen műve, és nem kívánnak a nyugati gyógyszergyárak kihelyezett laboratóriumává válni.

P.R.