Belgiumból építenék a jövőbeli katalán köztársaságot

Belgiumból építené a jövőbeli katalán köztársaságot a két legnagyobb függetlenségi párt - derül ki abból a tervezetből, amelyet csütörtökön tett közzé a spanyolországi sajtó.
 

Az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) és Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) pártok 46 oldalas megállapodása három szintű "politikai struktúra" létrehozását tartalmazza, ezek a Köztársaság Képviselőinek Közgyűlése, a Köztársaság Tanácsa és a Köztársaság Tanácsának elnöksége lennének Carles Puigdemont leváltott katalán elnök vezetésével.

Az ő feladata lenne a köztársaság érdekében szükséges politika, a stratégiák és konszenzusok előmozdítása, valamint ő nevezné ki a tanács tagjait is, ami egyfajta párhuzamos kormányként működne.

A felvázolt elképzelések szerint a közgyűlés pedig egy "parlament" lenne, és legalább kétszer ülésezne egy évben. Az első ülését Brüsszelben tartaná, ahol elfogadnák a Felhívás a világ népeihez elnevezésű kiáltványt, amelyben elítélnék a spanyol állam beavatkozását Katalóniában.

A hivatkozások szerint a dokumentum kitér a köztársaság alkotmányozó folyamatának megkezdésére is, méghozzá egy nemzeti paktum létrehozásával Katalóniában. Az abban való részvételre minden társadalmi és politikai szereplőt felkérnének, hogy így lefektessék az alapjait egy jövőbeli katalán köztársaság alkotmányának.

Külön fórumot nyitnának a közvetlenül az állampolgároktól érkező javaslatok fogadására.

Eduard Pujol, az Együtt Katalóniáért szóvivője a TV3 katalán közszolgálati televíziónak reményét fejezte ki, hogy még hétfő előtt kedvező visszajelzést kapnak a a Népi Egységtől (CUP) nevű radikális baloldali függetlenségi párttól, amely már megkapta az elképzeléseket tartalmazó dokumentumot.

A katalán parlament a tervek szerint hétfőn kezdi többnapos elnökválasztó ülését, a jelölt Jordi Sánchez, aki az Együtt Katalóniáért képviselője, és akit a Népi Egység nem támogat. A szavazáskor csupán tartózkodást ígért, ami jelenleg nem elengedő a megválasztásához.

Sánchez október 16-a óta előzetes letartóztatásban van. Személyes jelenléte elengedhetetlen az elnökválasztáson, azonban a legfelsőbb bíróságnak ahhoz előbb jóvá kell hagynia szabadlábra helyezési kérelmét.

MTI